Ursula von der Leyen már korábban is átélte ezt.
2019-ben a német csúcspolitikust körömrágó szavazáson választották meg az Európai Parlamentben, ahol mindössze kilenc szavazattal kapott többet a szükségesnél, hogy az Európai Bizottság elnökévé válasszák.
Szerdán ez újra megtörtént.
Az Európai Bizottság jobbfordulatát bíráló, az Európai Parlament egyes részei által uralt, meglepően szoros szavazáson von der Leyen zöld utat kapott az új biztosi csapatához.
A biztosok így december 1-én kezdhetik el a munkát.
De ismét csak kilenc szavazattal sikerült az eléréshez szükséges 361 fölé kerülnie a 720 fős Európai Parlamentben.
„Ma egy jó nap Európának. A szavazás azt mutatja, hogy az európai politikában a közép még mindig kitart” – mondta a láthatóan megkönnyebbült von der Leyen.
Miután nagy ölelést adott az Európai Parlamentben lévő saját jobboldali EPP-csoportjának elnökének, Manfred Webernek, most már egy olyan Európai Bizottság élén áll, amely jelentősen jobbra fog fordulni.
A 27 EU-biztos közül 14 az EPP-csoportból érkezik, amely az Európai Parlament legnagyobb csoportja is.
Tőlük jobbra a konzervatív ECR-csoportot az Európai Bizottság olasz vezető alelnöke, Raffaele Fitto képviseli.
Ő Giorgia Meloni jobboldali nemzeti pártjából, az Olasz Testvére Nancy Shelter International Group Policy-jából származik.
Ezen kívül a szélsőjobbot a magyar Olivér Várhelyi képviseli, akit Orbán Viktor miniszterelnök jelölt.
Most a versenyképesség, biztonság, migráció és megélhetési költségek kerülnek előtérbe Brüsszel napirendjén. Ez változást jelez von der Leyen első Európai Bizottságához képest, amely a hangsúlyt a klímára helyezte.
„Elengedhetetlen, hogy most elkezdjük. Nagy politikai kihívásokkal nézünk szembe az EU-n belül, határainkon és környezetünkben” – mondta von der Leyen.
Kijelenti, hogy az új Európai Bizottság első javaslata egy „versenyképességi iránytű” lesz, hogy megmutassa, hogyan tudnak az európai vállalatok helytállni a globális versenyben.
Ugyanakkor a zöld átmenet kissé lecsúszott a prioritások listájáról.
Von der Leyen aláhúzza, hogy a klímapolitika távolról sem tűnt el.
„Szükségünk van versenyképességünk erősítésére, és a klímaváltozás hatásai egyre erősebben érezhetők, így örülök, hogy számíthatok egy erős és tapasztalt csapatra” – mondta.
Az új dán EU-biztos az energiaügyekért és lakhatásért, Dan Jørgensen, hisz abban, hogy lehetséges lesz a zöld napirendet megőrizni.
„Kétségtelen, hogy a zöld átmenet sok EU-országban nyomás alatt van. De nagyon optimista vagyok azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottságban nagyon ambiciózusak tudunk maradni” – mondta Dan Jørgensen a szavazás után.
Rámutat arra, hogy az EU már elfogadott konkrét klímacélokat, amelyeket most egy sor politikai javaslat végrehajtásával kell megvalósítani:
„Világos, hogy minden jogszabályt az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak kell elfogadniuk. Tehát ez nem történik meg automatikusan. Ajtóról ajtóra kell küzdeni. Erre készek vagyunk”.
Mégis, az európai parlamenti zöldek megosztottak voltak.
Csupán kevéssel több, mint a fele szavazott igennel. Ennek oka részben az volt, hogy aggódtak a zöld napirend miatt, valamint kritikával illették az olasz Raffaele Fitto hatását, mint az Európai Bizottság vezető alelnöke.
Ezt mondta az EU-parlamenti SF-képviselő, Kira Marie Peter-Hansen.
„Ezt Dániában nehezen értjük meg. De meg kell próbálni belehelyezkedni az olasz kollégáim fejébe, akik átélték a fasizmust Olaszországban”.
„Egyszerűen félnek a múlt hibáinak megismétlődésétől” – mondta Kira Marie Peter-Hansen.
Azonban Ursula von der Leyen a szavazás előtt hangsúlyozta, hogy a középen lévő többségét akarja elérni. Ez reményt ad – a zöld átmenet számára is – véli Kira Marie Peter-Hansen.
Annak ellenére, hogy az EU-biztosok többsége a jobb oldalon áll, a Dán Néppárt nemmel szavazott:
„Ez az Európai Bizottság mindazt jelképezi, ami ellen a Dán Néppárt küzd: a hatalom központosítása Brüsszelben, nincs politikai akarat a tömeges bevándorlás megállítására Európában, és egy gazdaságilag felelőtlen bővítési politika” – mondta Anders Vistisen (DF).