go to the original language article
Brüsszel (dpa) – Ukrajnának fel kell gyorsítania a reformokat, ha teljesíteni akarja önmagának kitűzött célját, hogy 2028 végére befejezze az EU-csatlakozási folyamatot – áll a kedden bemutatott EU-bővítési jelentésben.
A jelentés megállapítja, hogy a háborúval Oroszországgal kapcsolatos „nagyon nehéz körülmények” ellenére Ukrajna „figyelemre méltó elkötelezettséget mutatott az EU-csatlakozási folyamat iránt az elmúlt évben.” Ugyanakkor megjegyzi, hogy „a közelmúlt negatív tendenciáit, beleértve a szakosodott korrupcióellenes ügynökségekre és a civil társadalomra nehezedő nyomást, határozottan meg kell fordítani” – mondta.
A jelentés arra is felszólítja Kijevet, hogy fokozza „az alapvető jogok védelmében az EU-szabványokkal való összhangot, valamint a közigazgatási és decentralizációs reformok folytatását.”
„Folyamatos előrelépés szükséges a függetlenség, integritás, szakmai színvonal és hatékonyság megerősítésében az igazságszolgáltatás, az ügyészség és a rendvédelmi szektorokban, valamint a szervezett bűnözés elleni küzdelemben” – tette hozzá.
Az Európai Bizottság támogatja Ukrajna ambiciózus időtervét, de figyelmeztet, hogy ennek elérése reformok felgyorsítását igényli, különösen az alapvető területeken, mint a jogállamiság.
Nyugat-Balkán előrehalad
A jelentés más csatlakozási jelölteket is értékelt, beleértve Moldovát, Montenegrót, Albániát, Szerbiát, Bosznia-Hercegovinát, Észak-Macedóniát és Koszovót. Törökországot és Grúziát is felülvizsgálták, bár mindkét csatlakozási folyamat megakadt a demokratikus és jogállami hiányosságok miatt.
Montenegrót, amely 2012-ben kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat, a nyugat-balkáni régió hat országának éllovasaként tartják számon, a tárgyalások 2026 végére befejeződhetnek, ha a reformok folytatódnak, míg Albánia 2027 végére befejezheti.
„Az elmúlt évben a reformok terén a legnagyobb előrelépést tették. A reformok jelenlegi ütemével és minőségével a következő években talán be tudjuk fejezni a csatlakozási tárgyalásokat” – mondta az EU bővítési biztosa, Marta Kos.
„A bizottság a reformok legmagasabb minőségére fog törekedni, különösen a jogállamiság, a demokratikus intézmények és az alapvető szabadságok terén. Nem lesznek rövidítések” – tette hozzá.
A tényleges csatlakozáshoz azonban továbbra is szükség van az összes EU-tagállam jóváhagyására és ratifikálására.
A jelentés ismét bírálja Grúziát és Törökországot. Grúziát „csatlakozási jelöltnek csupán névleg” írják le, hivatkozva a represszív törvényekre, a politikai beavatkozásra az igazságszolgáltatásban és az önkényes letartóztatásokra. Törökországot a alapvető jogok és jogállami normák további visszaesése miatt emelik ki. (2023. november 4.)