go to the original language article
Szkopje – Hrisztijan Mickoski miniszterelnök tegnap Brüsszelből közölte, hogy aki az identitáskérdéseket feszegeti, az nem gondol jót a szomszédjára, és még kevésbé tiszteli az európai értékeket. A két szerződés azt mondja, hogy a tagállamoknak feltétel nélkül támogatniuk kell minket. Macedónia senkinek nem vitat semmit, és nem akarjuk, hogy minket vitassanak – mondta tegnap Hrisztijan Mickoski miniszterelnök Brüsszelből. Dimitar Glavchev, Bulgária technikai miniszterelnöke ugyanakkor tegnap közölte, hogy bármilyen párbeszédet lehet folytatni, de Szófia álláspontja nem változott.
Mickoski, aki Brüsszelben részt vett az EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozón, az MTV-nek adott interjújában hangsúlyozta, hogy a kétoldalú együttműködés kulcsfontosságú, amikor a gazdasági együttműködésről, a turizmusról, a know-how készségek cseréjéről, az oktatásról stb. van szó, és hogy ebben a folyamatban hozzáadott érték van jelen.
– Ha a kétoldalú beszélgetések és tárgyalások az identitáskérdésekre vonatkoznak, akkor a folyamat sosem lehet sikeres, mert az érzelmekhez kötődik, nem pedig racionális alapon nyugszik. Minden olyan folyamat, amely érzelemhez kötődik, nem lehet előrehaladáson, minőségen és eredmények szállításán alapuló folyamat. Ezért arra kértem, hogy az érzelmi kétoldalú kérdéseket tegyük félre, és helyesen olvassuk a szerződéseket. Mindkét szerződés azt mondja, hogy a másik oldalon álló tagállamok, egyik esetben Görögországban, másik esetben Bulgáriában, feltétel nélkül támogatniuk kell minket. A jószomszédi szerződés sehol sem írja elő az alaptörvények módosítására való kötelezettségünket. Szépen kell szemlélnünk a dolgokat, szembenézni az igazsággal, és nem úgy, ahogy nekünk megfelel – mondta Mickoski miniszterelnök, hozzátéve, hogy akkor kell kétoldalú együttműködést kialakítanunk, amikor az racionális, míg az identitáskérdésekre vonatkozó kétoldalú együttműködés nem jöhet szóba.
Mickoski elmondta, hogy egy „befolyásos miniszterelnök“ elmondta, hogy 2004-ben, amikor az EU-nagy bővítés történt, elmondható, hogy egyik olyan ország sem vette eleget a kritériumoknak a fejezetek és a klaszterek szerint, amelyek tagokká váltak. Azonban Mickoski szerint a miniszterelnök rámutatott, hogy bátor politikai döntés született a csomag lezárására, vagyis hogy mindezek az országok tagjai legyenek az EU-nak.
– Ezért most azt várom, hogy feltételek alakuljanak ki egy bátor döntés meghozatalára úgy, hogy az EU lehetővé tegye, hogy az összes nyugat-balkáni ország egyszerre taggá váljon az EU-ban – hangsúlyozta Mickoski. (December 20.)