Have the article read by OpenAI (Beta). Please note that AI translations may take some time to process.Bukarest – Az energiaárak robbanásszerű emelkedésének hatására ismét két számjegyűre nőtt az infláció Romániában, a Román Nemzeti Bank (BNR) mindegyik ülésén emelte az alapkamatot, és módosította inflációs előrejelzéseit egyik jelentésről a másikra.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint az éves inflációs ráta a 2021. decemberi 8,19 százalékról idén januárban 8,35 százalékra emelkedett, februárban 8,53 százalékra nőtt, márciusban pedig 10,15 százalékra ugrott. Ekkor lett ismét két számjegyű az infláció Romániában a 2004-es 11,9 százalék után.
Az ezt követő hónapokban is a növekvő tendencia érvényesült: áprilisban 13,76 százalékra, májusban 14,5 százalékra, júniusban 15,1 százalékra, júliusban 14,96 százalékra, augusztusban 15,32 százalékra, szeptemberben 15,88 százalékra, októberben 15,32 százalékra, novemberben 16,8 százalékra nőtt az infláció.
A jegybank valamennyi monetáris politikai ülésén emelte az alapkamatot és növelte inflációs előrejelzését. A BNR tavaly novemberi jelentésében 7,5 százalékos inflációt vetített előre 2021 decemberére, és arra számított, hogy ez 2022 végére 5,9 százalékra mérséklődik.
2022 februárjában az idei második negyedévre 11,2 százalékos, a harmadik negyedév végére 10,2 százalékos, a negyedik negyedév végére pedig 9,6 százalékos pénzromlást jósolt a Román Nemzeti Bank. Augusztusban felfele módosította a jegybank az inflációs előrejelzését, erre az évre 13,9 százalékos, 2023 végére 7,5 százalékos pénzromlással számolva. Legutóbbi, novemberi jelentésében erre az évre 16,3 százalékos, 2023-ra 11,2 százalékos, míg 2024 szeptemberére 4,2 százalékos inflációt prognosztizált a jegybank.
A hivatalos adatok igazolták, hogy az energiaárak lökték az egekbe az inflációt
A Román Nemzeti Bank szóvivője, Dan Suciu azt nyilatkozta az év elején az AGERPRES hírügynökségnek, hogy az inflációt nagyrészt, azaz 70 százalékban a villamos energia és a földgáz árának emelkedése okozza.
„Az áram és a gáz esetében még mindig magasak a növekedési mutatók. A 8,2 százalékos inflációhoz az energiaárak járultak hozzá a legnagyobb súllyal, 70 százalékkal. Ilyen magas részaránynál a központi bank monetáris politikájának kevés hatása van” – jelentette ki akkor Dan Suciu.
Amikor az infláció két számjegyűre emelkedett, a Román Nemzeti Bank stratégiai tanácsadója, Adrian Vasilescu az AGERPRES-nek azt mondta, hogy most már az élelmiszeripari termékek ára húzza az inflációt.
„A nem élelmiszer jellegű termékek elvesztették elsőbbségüket az inflációt előidéző tényezők között, ezek most a második helyre szorultak, és az élelmiszerek vették át a vezetést. Elsősorban a kenyér. Az élelmiszertermékek inflációja 11,20 százalék, csak a kenyéré pedig 16,36 százalék. A burgonya ára még nagyobb mértékben, 36,5 százalékkal nőtt, a citrusfélék esetében szintén átlagon felüli, 12,82 százalékos a drágulás, az olaj 32 százalékkal, a margarin 16,82 százalékkal kerül többe. (…) A BNR szigorított a monetáris politikán és az igazgatótanács legutóbbi ülésén 0,50 százalékkal emelte az alapkamatot. Mindezek az inflációs hatások úgynevezett másodkörös hatások. (…) Az energiatermékek miatt az egész világon elszálltak az árak” – magyarázta áprilisban Adrian Vasilescu.
Az INS adatai a gáz, az üzemanyag és a villamos energia árának meredek emelkedését mutatták. Júniusban a gáz éves összevetésben 89,5 százalékkal, az üzemanyag 41,32 százalékkal került többe.
Az élelmiszerárak emelkedése
Novemberben ismét változás következett be a rangsorban. A friss adatok szerint a cukor drágult meg a leginkább az elmúlt egy év alatt, ennek ára 2022 novemberében 61,94 százalékkal nőtt 2021 novemberéhez képest. A villamos energia 47,19 százalékkal, a vaj 43,43 százalékkal, az olaj 40,66 százalékkal lett drágább.
2021 decemberéhez mérten szintén a cukor ára emelkedett a legnagyobb mértékben, 60,73 százalékkal, a vajért 43,21 százalékkal, az étolajért 38,78 százalékkal kell többet fizetni. A földgáz 35,68 százalékkal, a villamos energia 38,50 százalékkal, az üzemanyag 20,18 százalékkal, a távhő 20,35 százalékkal drágult.
Előrejelzések 2023-ra
A novemberi inflációs jelentés szerint rövid távon az éves fogyasztói árindex növekedése várható. Ez elsősorban az alapinfláció emelkedését tükrözi, amit a megnövekedett termelési költségeknek a termékek és szolgáltatások végfelhasználói árába történő viszonylag gyors begyűrűzése okoz. Középtávon azonban ez a nyomás várhatóan fokozatosan enyhülni fog. Az energiahordozók ára az év első felében mérséklődik, tekintettel a kedvező bázishatásokra, illetve a villamosenergia- és a gázárak állami korlátozására. További hivatalos információk hiányában az inflációs jelentés a jóváhagyásakor (2022. november 8.) érvényben lévő árkorlátozó intézkedésekre alapozott, amelyek 2023. augusztus 31-ig lesznek hatályban.
Ezek szerint a jövő év eleji mérséklődése után az éves fogyasztói árindex 2023 harmadik negyedévében átmenetileg újra nő, így 2023 végén viszonylag magas lesz. Az idei év végén a korábban előre jelzettnél nagyobb, 16,3 százalékos, a jövő év végén pedig 11,2 százalékos infláció várható, míg 2024 szeptemberében mindössze 4,2 százalékos az energiaárak alakulásához társuló jelentős bázishatásoknak köszönhetően.
A jegybank a jelentésében megjegyzi: ha az energiaárakat korlátozó, nemrégiben bejelentett intézkedések 2023. augusztus 31. után is érvényben maradnának, akkor az előzetes becslések szerint az éves fogyasztói árindex az előre jelzettnél mintegy 4,1 százalékponttal lehetne alacsonyabb 2023 decemberében, és emellett a mutató folyamatosan csökkenne a következő évben.
Az összeállítás az AGERPRES Európáról szóló híreiből készült. A kiadvány tartalmáért az AGERPRES felel. Hétfőnként és csütörtökönként jelenik meg.