Az Európai Bizottság megnyitja az utat a visszatérő központok felé

Az uniós tagállamok már évek óta küzdenek azzal a kérdéssel, hogyan lehet a menedékjog iránti kérelmeikben elutasított menedékkérőket és más, védelemre nem jogosult személyeket hatékonyan kényszeríteni arra, hogy elhagyják a területet. Jelenleg az Európai Unióban átlagosan alig 20 százalékát tartják tiszteletben a kitoloncolási határozatoknak.

„Jelenleg kudarcot vall a visszatérési politikánk” – ismerte el Henna Virkkunen alelnök. A problémát többek között a tagállamok által alkalmazott különböző rendszerekben látja, amelyek visszaélésekre adnak lehetőséget. „Sokan egy másik tagállamba mennek, és a jelenlegi 27 nemzeti rendszerből álló mozaik szintén aláássa a visszatérési politika hatékonyságát az EU szintjén”.

Ezért a Bizottság egy „európai rendszer” bevezetését javasolja, amely közös eljárásokat tartalmaz a visszatérési határozatok kiadására és egy európai visszatérési parancs bevezetésére. A tagállamok kölcsönösen el fogják ismerni ezeket a parancsokat, így egy másik tagállam azonnal végre tudja hajtani az egyik tagállam által kiadott parancsot.

A Bizottság jogszabályi rendelkezést is előirányoz az úgynevezett visszatérítési központok létrehozására harmadik országokban, melyeket kétoldalú megállapodás vagy uniós szintű megállapodás alapján lehet kialakítani. A Bizottság azonban maga nem tesz konkrét javaslatokat, ezt az érdekelt tagállamokra hagyja. „Mi csak a jogi keretet hozzuk létre, nem a tartalmat” – világította meg Magnus Brunner migrációs biztos.

Brunner és Virkkunen azonban hangsúlyozzák a különbséget a brit Ruanda-modell vagy az olasz-albán megállapodás és a tervezett rendszer között. A központokban csak azok az emberek kerülhetnek, akik végleges kitoloncolási határozatot kaptak, és így nem azok, akiknek a menedékjog iránti kérelmük még folyamatban van. Családokat gyermekekkel és kísérő nélküli kiskorúakat sem lehet ezekbe a központokba küldeni. Ilyen megállapodást csak olyan harmadik országokkal lehet kötni, amelyek tiszteletben tartják az emberi jogokat.

A tavalyi európai választási kampány hátterében több tagállam is erőteljesen szorgalmazta ezt a lehetőséget. Anneleen Van Bossuyt belga menekültügyi és migrációs miniszter szerint is „a központok szerepet játszhatnak egy jobban működő migrációs politikában”. „Az Európai Bizottság egy lépést tesz a helyes irányba, de a gyakorlati megvalósítás lesz a siker kulcsa. Továbbra is várjuk a javaslatok konkrétabb kidolgozását, és ezt alaposan megvitatjuk majd a kormány asztalán.”