go to the original language article
Az EU-országok pénteken, a lengyel elnökség által előkészített szöveg alapján, megállapodtak a növényi tenyésztésben alkalmazott új genomikai technikák (NGT) felhasználására vonatkozó szabályok közös álláspontjáról. Az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalások e témában április végén kezdődhetnek meg.
Pénteken az EU-tagállamok nagykövetei, a lengyel elnökség vezetésével lezárták az új NGT rendeletének másfél éves tárgyalását, amelyet a három korábbi elnökség, a spanyol, a belga és a magyar elnökség folytatott.
A cél az, hogy az NGT technikákkal létrehozott növényeket kivonják a genetikailag módosított élelmiszerek, azaz a GMO-k szigorú előírásai alól, amelyek eddig hatályban voltak rájuk. Ennek nincs alapja, mivel – ahogy az uniós törvényhozók érvelnek – az NGT és a GMO közötti különbségek túl jelentősek ahhoz, hogy a technikákat ugyanúgy szabályozzák. A GMO esetében ugyanis fajok kereszteződése történik, és a növényekbe teljes „csomagok” idegen géneket visznek be, bár a genomikai technikák olyan precíz módosításokat tesznek lehetővé, hogy azok természetes úton is bekövetkezhetnének. Az új szabályozások lehetővé teszik a termesztett növények klímaváltozásokkal szembeni ellenálló képességének növelését, mint például aszályok vagy árvizek, valamint a peszticidek és műtrágyák felhasználásának csökkentését.
A javasolt jogszabály az NGT-növényeket két kategóriába sorolja, amelyek különböző szabályozások alá esnek. Az első az NGT1, azaz azok a növények, amelyek olyan apró módosításokon estek át, hogy ezek hagyományos módszerekkel is elérhetők lennének, és az új genomikai technikák csupán felgyorsítják ezt a folyamatot. A második csoport az NGT2, azaz azok a növények, ahol több mint 20 módosítás történt, ám ilyen eredményt a természetben nehéz lenne elérni.
Az első csoportot kivonják a GMO-kra vonatkozó előírások alól, míg a második csoport továbbra is korlátozások alá esik, és a tenyésztők kötelesek kockázatértékelést végezni a növénytenyésztéssel kapcsolatban, valamint engedélyt szerezni a piacra jutáshoz. Az országok betilthatják az NGT2 tenyésztését.
Az elfogadott rendelettervezet emellett kizárja az NGT technikák ökológiai tenyésztésben való alkalmazását.
A tagállamok most megkezdik a tárgyalásokat az EP-vel többek között az NGT szabadalmaztatásának és címkézésének szabályairól. Mint ahogy Brüsszelben mondják, ezek a tárgyalások bonyolultak lehetnek, mivel az új genomikai technológiákból csak néhány létezik, és mind valakinek a tulajdonában vannak. Általában egyetemek vagy kutatóintézetek vannak mögöttük, amelyek licencelik azokat nagyvállalatoknak, akik pedig már módosított vetőmaganyagot állítanak elő.
Jelenleg a piacot négy nemzetközi multinacionális vállalat uralja, ugyanakkor az EU országai azon a véleményen vannak, hogy a tenyésztésnek széles körben elérhetőnek kell lennie a gazdálkodók számára, és nem szabad, hogy nagyvállalatok kezében maradjon. Ezért a rendelettervezet tartalmazza egy szakértői csoport létrehozását az NGT szabadalmakról, és a dokumentum kötelezi az Európai Bizottságot, hogy a szabályozások életbe lépése után egy évvel készítsen jelentést a szabadalmaztatás hatásairól, többek között a tenyésztésre és az ágazat versenyképességére. A tárgyalások az NGT-növények megjelölésének szabályairól is szólnak majd, különösen a második kategóriába tartozó növények esetében.
Az EU-ban elérhető források szerint, bár az uniós országoknak sikerült megállapodásra jutniuk a további tárgyalások megkezdése érdekében, a fővárosok véleménye megoszlik. Európában az NGT növényi tenyésztés úttörője az Egyesült Királyság, míg az EU-ban több úgynevezett sólyomállam van, amelyek szeretnék átvenni a brit módszereket, beleértve az NGT bioélelmiszer-termelésben való felhasználásának engedélyezését. Ilyenek például Svédország, Dánia és Spanyolország.
Vannak szkeptikus államok is, amelyek – bár különböző okokból – ide tartoznak, mint például Németország és Ausztria. Ausztria szkepticizmusa abból fakad, hogy az ország az EU biotermelésének 25%-áért felelős vezető, ezért gazdasági okok miatt nem akar NGT növényeket a termeléseibe beengedni. Németország szkepticizmusa politikai alapokon nyugszik, mivel az ottani mezőgazdasági tárca még mindig a Zöld párt kezében van, amely távolságot tart az NGT-től.
Lengyelországban az NGT téma évekig nem került napirendre. Még 2023-ban – miután az Európai Bizottság bemutatta a jogszabálytervezetet – a hatóságok negatívan véleményezték azt. A mezőgazdasági minisztérium nemrég foglalkozott ezzel a kérdéssel, és a kormány készen áll a tárgyalásokra.
A nagy európai mezőgazdasági szervezetek, mint a COPA és a COGECA, pozitív hozzáállást mutatnak a munkához, és szerdai nyilatkozatukban hangsúlyozták a jogszabály jelentőségét az európai élelmiszerbiztonság biztosítása és az innováció helyreállítása érdekében. (14..03.2025)