go to the original language article
Európának sürgősen és gyorsan újra kell fegyverkeznie, hogy 2030-ig megbízható elrettentő mechanizmussal rendelkezzen, mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Koppenhágai beszédében a Bizottság elnöke felvázolta az európai védelemmel foglalkozó, régóta várt fehér könyv négy fő prioritását, amelyet a Bizottság bemutat, valamint Európa 2030-ig történő újra felfegyverzésének szükségességét – egy terv, amelyet a Bizottság „Readiness 2030”-nak nevez. „2030-ig Európának erős európai védelmi állással kell rendelkeznie. A „Readiness 2030” azt jelenti, hogy újból felfegyverkezzünk és fejlesszük képességeinket, hogy megbízható elrettentéssel rendelkezzünk”, mondta von der Leyen.
Az első prioritás – amely egyben a legfontosabb – a védelmi kiadások növelése. „A tagállamok védelmi kiadásai 2021 óta több mint 31%-kal növekedtek. Ez jó – de nem elég, mivel jelentősen alacsonyabb, mint az USA, Oroszország és Kína megfelelő kiadásai”, mondta von der Leyen. A Bizottság két héttel ezelőtt bemutatott egy tervet, amely 800 milliárd eurós beruházások mozgósítását célozza az európai védelem terén. Ez magában foglal egy új eszközt – a „SAFE”-et – amely gyorsan nyújthat 150 milliárd eurós kölcsönöket a tagállamoknak a védelmi beruházásokra. Ugyanakkor a Bizottság javasolja az úgynevezett „Nemzeti Menekülési Záradék” aktiválását, hogy nagyobb rugalmasságot biztosítson a tagállamoknak, hogy többet költsenek védelemre anélkül, hogy megsértenék a költségvetési szabályokat, amelyek korlátozzák a hiányt a GDP 3%-ában. Ennek lehetősége van további védelmi kiadások mozgósítására, akár az GDP 1,5%-ig, vagy körülbelül 650 milliárd euróval az elkövetkező négy évben. Ezzel egyidejűleg a Bizottság magánbefektetések bevonásán dolgozik – akár az EBB-től, akár a tőkepiacokról.
A második prioritás az, hogy „többet vásároljunk európait”. Von der Leyen szerint „az európai módon kell kitöltenünk kapacitásbeli hiányosságainkat” 2030-ig, és ez azt jelenti, hogy „nagyléptékű, pán-európai együttműködésre” van szükség a prioritást élvező területek hiányosságainak kezeléséhez, mint a katonai mobilitás, befektetések a légi és rakétavédelembe, a tüzérségi rendszerekbe, lőszerekbe és rakétákba, drónokba, a katonai mesterséges intelligencia vagy kvantumszámítógépek használatába. „A nagyléptékű projektek költségei és összetettsége messze meghaladja bármelyik tagállam kapacitását”, mondta a Bizottság elnöke, ezért hangsúlyozta, hogy meg kell erősíteni a közös beszerzéseket.
A harmadik és „leginkább stratégiai” prioritás az európai védelemben Ukrajna. Ahogy a Bizottság elnöke mondta, „Ukrajnát elég erőssé kell tennünk – mint egy „acélsün” – hogy nehezen értelmezhető legyen egy potenciális támadó számára”. Az EU már körülbelül 50 milliárd eurót fektetett be katonai támogatásba, és több mint 73 000 ukrán katonát képzett ki, miközben továbbra is erős támogatást nyújt Ukrajna EU-tagsági kilátásainak. Von der Leyen bejelentette, hogy egy közös munkacsoportot hoznak létre Ukrajnával, amely koordinálja az EU és a tagállamok katonai támogatását.
A negyedik prioritás az európai védelmi ipari bázis megerősítése. Jelenleg a legtöbb védelmi beruházás Európán kívülre irányítódik, és ezt a tendenciát meg kell változtatni, kezdve a beruházásokkal Európában, mondta von der Leyen. Ugyanakkor elismerte, hogy az európai védelmi ipari bázis továbbra is szerkezeti gyengeségekkel küzd: még nem képes védelmi rendszereket és felszereléseket előállítani azokra a mennyiségekre és sebességgel, ami a tagállamok számára szükséges, és továbbra is túlságosan széttagolt, domináns nemzeti szereplőkkel, akik a belső piacokat szolgálják ki. A Bizottság szerint a vállalatoknak állandó, többéves megrendelési áramlásra van szükségük beruházásaik irányításához. E célból „létre fogunk hozni egy Európai Katonai Értékesítési Mechanizmust”, mondta von der Leyen.
Végül, a Bizottság elnöke említette, hogy „teljes mértékben elkötelezettek vagyunk a NATO-val és az Egyesült Államokkal való együttműködés mellett. A mi biztonságunk oszthatatlan. Ezért dolgozunk azért, hogy új utakat nyissunk a biztonság érdekében az Egyesült Királysággal és más partnerekkel Európában, a szomszédságunkban vagy a G7-en belül. Kanadától Norvégiáig. És akár olyan messzire, mint India és Ázsia más részei”.