go to the original language article
Az európai polgárok 66%-a szeretné, ha az EU nagyobb szerepet vállalna a globális válságok és biztonsági kockázatok elleni védelemben, a 2025-ös Európai Parlament által végzett „Eurobarométer” felmérés alapján Nemzeti szinten az EU erősebb szerepéről szóló felmérés eredményei 87%-tól Svédországban és 75%-tól Görögországban 47%-ig terjednek Romániában és 44%-ig Lengyelországban.
Ugyanakkor az EU polgárainak 74%-a és a görög polgárok 65%-a úgy véli, hogy országuk profitált az uniós tagságból. Az uniós tagság előnyeit hangsúlyozzák a válaszadók az EU békefenntartáshoz és biztonságerősítéshez való hozzájárulásában (35%).
Az EU polgárainak túlnyomó többsége úgy véli, hogy a tagállamoknak egyesülniük kell a jelenlegi globális kihívások kezelésére (89% az EU-ban, szemben a 94%-al Görögországban), és hogy az EU-nak több eszközre van szüksége a jövőbeli kihívások kezelésére (76% az EU-ban).
A védelem és a biztonság (36%) és a versenyképesség, a gazdaság és az ipar (32%) azok a területek, amelyekre az EU-nak jobban kellene összpontosítania, hogy megerősítse világméretű pozícióját az európai polgárok szerint. Ezeket követi az energetikai függetlenség (27%), az élelmiszerbiztonság és a mezőgazdaság (25%), az oktatás és kutatás (23%).
A görög válaszadók prioritásként kezelik a versenyképesség, a gazdaság és az ipar megerősítését (42%), majd a védelem és a biztonság következik (36%).
A prioritások között, amelyeket az Európai Parlament elé kívánnak tűzni, az EU polgárai az inflációt, az árak növekedését és az életköltségeket említik (43%), majd az EU védelem és biztonság (31%), a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem (31%), a gazdaságtámogatás és új munkahelyek teremtése (29%) következik.
Az infláció, az árak emelkedése és az életköltségek minden korosztályban alapvető prioritást élveznek, a legmagasabb arányok Portugáliában (57%), Franciaországban (56%), Szlovákiában (56%), Horvátországban (54%) és Észtországban (54%) találhatóak. Ugyanakkor a görög válaszadók több mint fele (52%) szerint az infláció, az árak emelkedése és az életköltségek azok a kérdések, amelyeket prioritásként kell kezelni, és ezeket követi a gazdaság és munkahelyteremtés (48%).
Az EU polgárainak egyharmada (33%) (és 39% a görögök közül) úgy gondolja, hogy életkörülményeik az elkövetkező öt évben csökkenni fognak. Ugyanez vonatkozik a válaszadók 53%-ára Franciaországban és 47%-ára Németországban.
Az európai polgárok által az Európai Parlament által védendő értékek közé sorolva elsőként a békét (45%), a demokráciát (32%) és az emberi jogok védelmét európai és nemzetközi szinten (22%) említik. Görögországban a válaszadók az elsődleges értékként a békét állítják 53%-kal, a jogállamiságot 33%-kal és a demokráciát 29%-kal.
A polgárok kétharmada támogatja, hogy az Európai Parlament erősebb szerepet kapjon.
A múltbéli trendek alapján a válságok idején a polgárok az EU-ra tekintenek határozott fellépés és megoldások érdekében. Amikor észlelhető, hogy az EU összefog és eredményeket hoz, a támogatói mutatók magasak – ahogyan ezt ma is megfigyelhető, a válaszadók 50%-a pozitív képpel rendelkezik az EU-ról. Az Európai Parlament pozitív képe továbbra is magas szinten marad (41%). Néhány hónappal a törvényhozási ciklus megkezdése után az EU polgárainak 62%-a kijelenti, hogy szeretné, ha az Európai Parlament fontosabb szerepet játszana, ami hatpontos növekedést jelent 2024 február-március óta, néhány hónappal a 2024 júniusi európai választások előtt.
Összességében pozitívnak ítélik az európai polgárok az Európai Parlament, az Európai Unió és országuk uniós tagságáról alkotott felfogását, 38%-kal. Azonban semleges a kép, amelyet az Európai Parlamentről alkotnak a görög válaszadók többsége (42%), bár Görögországban a válaszadók 75%-a úgy véli, hogy az Európai Parlament szerepe nagyon fontos.
Az Európai Parlament 2025-ös Eurobarométere a Verian kutatóintézet által kérdezve zajlott le 2025. január 9. és február 4. között az EU 27 tagállamában. Az adatokat élő interjúkon keresztül gyűjtötték, további videós interjúkat (CAVI) alkalmaztak Csehországban, Dániában, Finnországban, Máltán, Hollandiában és Svédországban, összesen 26.354 válaszadóval. Az EU-szintű eredményeket a lakosság méretéhez képest súlyozták az egyes országokban. (2025. március 25.)