go to the original language article
Brüsszel (ANSA) – Az Európai Bizottság 47 stratégiai projektet hagyott jóvá az EU 13 országában, amelyek közül négy olasz, az Unió képességeinek növelése érdekében stratégiai (‘kritikus’) nyersanyagok terén és a harmadik országoktól való függőségek elleni védekezés érdekében, mindenekelőtt Kína.
Ez az első konkrét lépés a ‘Critical Raw Material Act’ (Kritikus Nyersanyagok Törvénye) keretében, amelyet egy évvel ezelőtt mutattak be annak érdekében, hogy 2030-ra garantálják az EU minimális szintjeit a bányászat (10%), feldolgozás (40%) és újrahasznosítás (25%) területén, amelyek szükségesek az „európai szuverenitás mint ipari hatalom” megteremtéséhez – hangsúlyozta az EU vezetőségének alelnöke, Stéphane Séjourné.
A kínai lítium nem válhat a holnapi orosz gázzá – Stéphane Séjourné, az Európai Bizottság alelnöke
„A dekarbonizáció nem valósítható meg nyersanyagok nélkül” – mondta. „Nem létezhet védelmi ipar a ritkaföldfémek nélkül”, amelyeket a radarok, szonárok vagy célzórendszerek használnak. Jelenleg azonban „100%-ban a finomított kínai anyagokra támaszkodunk: nem akarjuk fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünket a kritikus nyersanyagoktól való függőségre cserélni. A kínai lítium nem válhat a holnapi orosz gázzá”.
A kiválasztott négy olasz projekt mind az újrahasznosítás területén tevékenykedik, és a Solvay Toscana (platina), az Itelyum Regeneration Lazio (mágnesekben használt ritkaföldfémek), a Portovesme Szardínián (akkumulátorokhoz lítium) és a Circular Material Veneto (réz és nikkel akkumulátorokhoz és platina) vállalatok által kerülnek előmozdításra. Az eredmény „egy új szemlélet elindítását jelenti az olasz nyersanyag szektorban, amely a versenyképességre, de az ökológiai, gazdasági és társadalmi fenntarthatóságra is összpontosít” – mondta a környezetvédelmi miniszter, Gilberto Pichetto Fratin (március 25.)