Bukarest – Románia az elkövetkező években teljes kapacitással fog széntüzeléssel villamos energiát termelni, hogy átvészelje a válságot – jelentette be Virgil Popescu energiaügyi miniszter.
„Románia energiafüggetlen lesz. (…) Nem állítunk le semmit, ami működik” – mutatott rá a tárcavezető, hangsúlyozva, hogy a hatóságok befektetnek egy új erőműbe, amely hazai kitermelésű gáz felhasználásával fog villamos energiát termelni. A miniszter ugyanakkor emlékeztetett, hogy Románia megkezdte a földgázkitermelést a Fekete-tengerből, többek között áramtermelés céljából, ugyanakkor amerikai, kanadai és francia stratégiai partnerekkel együtt építi a cernavodai atomerőmű 3-as és 4-es reaktorát, amerikai támogatással pedig kisméretű moduláris atomreaktorokat (SMR) helyeznek üzembe. (július 9.)
A téma kapcsán egyébként Nicolae Ciucă miniszterelnök a NuScale elnök-vezérigazgatójával, John Hopkins-szal folytatott megbeszélés keretében kijelentette, hogy a nukleáris és földgázprojektek fejlesztése segíteni fogja Romániát abban, hogy kiaknázza potenciálját és a régió energetikai központjává váljon. A megbeszéléseken kiemelték a G7-ek csúcstalálkozóján elindított Globális partnerség az infrastruktúráért kezdeményezés fontosságát, valamint szó volt arról a 14 millió dolláros támogatásról is, amelyet az Egyesült Államok kormánya és a NuScale odaítélt a kisméretű moduláris atomreaktorok romániai építésére irányuló program újabb szakaszára (július 7.)
Az orosz gázszállítás csökkentése a környezetszennyezőbb tüzelőanyagok használatát vonja maga után
Csökken az Északi Áramlat-1 gázvezetéken keresztül Európába érkező földgáz mennyisége, egy olyan időszakban, amikor a kontinens az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságával néz szembe, amely miatt jelentősen nőttek az energiaszámlák, és a vállalatok kénytelenek energiatakarékossági lehetőségeken gondolkodni. Elemzők arra figyelmeztettek, hogy az Oroszországból érkező gázszállítmányos tartós csökkenése, esetleg teljes leállítása veszélyeztetné a gáztározók feltöltését, ami rendszerint nyáron zajlik. Európa-szerte a vállalatok a gáznál környezetszennyezőbb energiahordozókat részesítik előnyben, mivel a termelési tevékenység megszakítása és az emelkedő energiaárak miatti többletköltségek felülírják az olyan hosszú távú célokat, mint a szén-dioxid-kibocsátás-mentes tüzelőanyagokra való átállás. (július 11.)
A német parlament a környezetvédelemmel kapcsolatos aggodalmak ellenére szabad utat adott a szénalapú villamosenergia-termelés növelésének, mivel a berlini hatóságok a gázfogyasztás csökkentésére törekszenek. Németország kevesebb gázt fog felhasználni villamosenergia-termelésre, és ismét használatba veszi a jelenleg csak korlátozottan működő, illetve bezárás előtt álló vagy leállításra előkészített erőműveket. A német parlament arról is döntött, hogy megkönnyíti az állami támogatásokhoz való hozzáférést a nehézségekkel küzdő energiavállalatok, például az Uniper számára. (július 8.)
A nagy energiafogyasztó francia vállalatok úgy döntöttek, gázkazánjaikat átállítják úgy, hogy olajjal is üzemeljenek. Így akarják elkerülni az orosz gázszállítások további csökkenése esetén a villamosenergia-ellátásban bekövetkező zavarok előidézte válságot.
Franciaország áramtermelésének mintegy 70 százaléka az atomenergiától függ, ez az ország tehát kevésbé függ közvetlenül az orosz gáztól, mint a szomszédos Németország. A francia állami áramtermelő vállalat, az EDF azonban nehezen tudja kielégíteni a hazai szükségleteket, mivel számos reaktorát leállították, és ez nyomást gyakorol az energiaszektor többi részére. A párizsi kormány készül az orosz gázszállítás teljes leállítására, amelyet a legvalószínűbb forgatókönyvnek tart – mondta Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter. (július 10.)
Ausztria és Luxemburg ellenzi a földgáz és az atomenergia fenntartható energiaforrásnak minősítését
Brüsszel – Az Európai Parlament megszavazta, hogy a gáz- és atomenergia-ágazatok bizonyos tevékenységei környezeti szempontból fenntarthatónak minősüljenek. A javaslat célja, hogy a magánberuházásokat az üvegházhatást okozó gázok „nettó nulla” kibocsátására vonatkozó, 2050-re kitűzött uniós cél felé terelje.
Ausztria és Luxemburg bejelentette, hogy megtámadja az Európai Bizottság kezdeményezését, amelyet az Európai Parlament már jóváhagyott. (július 6.)
Az összeállítás az AGERPRES Európáról szóló híreiből készült. A kiadvány tartalmáért az AGERPRES felel. Hétfőnként és csütörtökönként jelenik meg.