Have the article read by OpenAI (Beta). Please note that AI translations may take some time to process.Bukarest – Marcel Ciolacu miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány elemezni fogja a mezőgazdaságnak, az építőiparnak és az informatikai ágazatnak nyújtott adókedvezmények Marcel Boloş pénzügyminiszter által javasolt átalakítását, és hangsúlyozta, hogy nem „elhamarkodottan” döntenek majd erről.
A kormányfő emlékeztetett arra, hogy ezek a kedvezmények évi 72 milliárd lejes bevételtől fosztják meg a költségvetést, és Románia az egyetlen európai állam, amelyik ilyen jellegű könnyítéseket nyújt bizonyos ágazatoknak. Kifejtette, hogy az ország kezd ugyan kilábalni a válságon, de még nem számottevő a gazdaság növekedése.
„Más európai országoktól eltérően nem léptünk recesszióba, és tartjuk a növekedési trendet. A Világbank, a Nemzetközi Valutaalap és a Nemzeti Bank egybehangzó előrejelzése szerint 3 százalékos gazdasági növekedéssel zárjuk ezt az évet” – részletezte a miniszterelnök.
Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy Romániának végre kell hajtania bizonyos reformokat, amelyeknek része a versenykörnyezetet negatívan befolyásoló adókedvezmények kivezetése. „A kivételezésekre kritikus időszakban van szükség, és meghatározott időre szólnak. Nem lehet a kivételből szabály, ezért is hívják kivételnek” – magyarázta.
Marcel Boloș pénzügyminiszter korábban kijelentette, hogy hamarosan ismertetni fogja az állami költségvetés bevételeinek növelését célzó intézkedéscsomagot. Hangsúlyozta, hogy elkerülhetetlen az építőiparnak és az informatikai ágazatnak nyújtott adókedvezmények átalakítása.
A jelenlegi jogszabályok szerint az építőipari alkalmazottaknak 2028-ig nem kell jövedelemadót és egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetniük, illetve csökkentett nyugdíj- és munkaügyi járulékokat fizetnek. Emellett az ágazatban bruttó 3000 lej a minimálbér. A statisztikai intézet adatai szerint jelenleg az építőiparban 5000 lej, míg az informatikai iparban több mint 11.000 lej a bruttó átlagfizetés.
A szakszervezetek tiltakozásokat helyeztek kilátásba, ha a kormány az adókedvezmények eltörlése mellett dönt
Bukarest – A Sindalimenta Élelmiszeripari Szakszervezeti Szövetség nagyszabású tiltakozóakciókat helyezett kilátásba, ha a kormány eltörli az ágazatban dolgozók adókedvezményét.
Az érdekvédelem képviselői emlékeztettek, hogy az élelmiszeriparban a külkereskedelmi mérleg hiánya tavaly meghaladta az 5,6 milliárd eurót, ami 20 százalékkal több a 2021-ben jegyzettnél.
A szakszervezeti szövetség elnöke, Dragoş Frumosu felhívta a figyelmet, hogy a kilátásba helyezett intézkedések csak rontani fognak Románia gazdasági és pénzügyi helyzetén, a munkanélküliek számának emelkedéséhez, sok cég bezárásához és az élelmiszerimport további növekedéséhez vezetnek majd.
A Romániai Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsa (CNIPMMR) szintén bejelentette, hogy nem ért egyet a mezőgazdasági és az építőipari ágazat adókedvezményeinek megszüntetésével, szerintük a döntés a gazdaság hajtómotorjainak lassulásához vezetne. A CNIPMMR alelnöke, Vali Priceputu felhívta a figyelmet, hogy a kormánnyal kötött megállapodásuk 2028-ig van érvényben. „A kormánynak be kell tartania az ígéreteit, és hagynia kell bennünket dolgozni. (…) Vannak ötleteink, javaslataink a deficit csökkentésére, elnyert jogaink azonban nem képezhetik vita tárgyát” – érvelt. Vali Priceputu szerint a következő hat hónapban 40-60 ezer munkavállaló hagyhatja el az építőipart.
Az Építőipari Társaságok Munkáltatói Szövetségének elnöke, Cristian Erbaşu rámutatott, hogy az országos helyreállítási terv (PNRR) szerint fokozatosan szüntetnék meg az adókedvezményeket a 2025 és 2028 közötti időszakban.
Meglátása szerint az építőipari alkalmazottak adókedvezményének eltörlésével „idén kevéssel nőni fognak ugyan az állam bevételei, jövőre azonban a jelenleginél is alacsonyabbak lesznek”, és a benne rejlő potenciálnál kisebb lesz az ágazat súlya a GDP-ben.
„Jelenleg hozzávetőlegesen a GDP 8 százalékát termeljük, de a helyreállítási és más uniós alapokból, illetve egyéb forrásokból érkező pénzekkel akár a 10 százalékot is meghaladhatnánk. (…) Kénytelenek leszünk azonban alacsony szinten maradni. Az alkalmazottjaink majd más országok – Németország, Franciaország, Anglia – GDP-jéhez járulnak hozzá. Egy építőipari munkás átlagosan évi 70 ezer euróval járul hozzá Románia GDP-jéhez (…) 7 milliárd euróval fog csökkenni az építőipar hozzájárulása” – magyarázta a szakember.
A Concordia Munkáltatói Szövetség ügyvezető igazgatója, Radu Burnete emlékeztetett: jelentésében a Világbank valóban átfogó reformokat szorgalmaz, de ezeket csak 2025 és 2028 között kell megvalósítani. „(…) ha a kormány a jelenlegi adórendszer jelentős megváltoztatásra készül bizonyos iparágak vagy alkalmazotti kategóriák számára, akkor a párbeszéd és a konzultáció mellett elegendő időt kell hagynia a kiigazításra, különben a következmények nem lesznek kellemesek a gazdaság számára” – jelentette ki.
A CNIPMMR elnöke, Florin Jianu úgy vélekedett: mivel jelenleg az informatikai ágazatban a legnagyobbak az országban a bérek, amelyek a 11.000 lejt is meghaladják, a már tíz éve érvényben lévő adókedvezmények már kifejtették hatásukat erre a gazdasági szektorra.
A szakember szerint a legnagyobb hatással a következő intézkedések lennének a kkv-kra: a hozzáadottérték-adó (áfa-TVA) emelése, ami tízből hét vállalkozót hátrányosan érintene, az egykulcsos adó megszüntetése, ami tízből három vállalkozót érintene negatívan, az egészségügyi szolgáltatási járulék visszaállítása az építőiparban és a mezőgazdaságban, ami szintén tízből három vállalkozót érintene negatívan, illetve a jövedelemadó visszaállítása az informatikai ágazatban, amíg tízből egy céget érintene hátrányosan.
Az összeállítás az AGERPRES Európáról szóló híreiből készült. A kiadvány tartalmáért az AGERPRES felel. Hétfőnként és csütörtökönként jelenik meg.