Have the article read by OpenAI (Beta). Please note that AI translations may take some time to process.Bukarest – Az Európai Bizottság szakértői csoportja szeptember 1-2-án Romániába, Konstancába és Galacra látogat tárgyalni a dunai folyosó, különösen a folyami kikötők, a konstancai kikötő és a Sulina-csatorna kapacitásnövelési lehetőségeiről. A romániai illetékesekkel tervezett találkozókon a torlódások elkerülése, az árukezelési kapacitások növelése, az árutovábbítás javítása, valamint az eljárások és ellenőrzések egyszerűsítése is téma lesz.
Az Európai Bizottság létrehozta az ukrán gabonaexport közös koordinációs platformját, hogy szorosan együtt tudjon működni olyan országokkal, mint Románia, Moldova és Ukrajna. A kezdeményezés a szolidaritási folyósókon szállított ukrán termékek tranzitjának javítását szolgálja. A platform eddig is sikeresen kínált gyakorlati megoldásokat a torlódások megszüntetésére és a forgalom felgyorsítására, hogy Ukrajna a fekete-tengeri kikötők alternatívájaként az EU-n keresztül exportálhasson gabonát. Erre azért volt szükség, mert Oroszország felmondta a fekete-tengeri gabonamegállapodást.
A hatóságok alternatív gabonaszállítási útvonalak kialakítására törekednek; Reni és Ismail mellett Galac és Brăila kikötőit is igénybe veszik
Galac – Az Európai Bizottság szakértői csoportja azután látogat az országba, hogy augusztus 11-én az Egyesült Államok, az EU és a Moldovai Köztársaság és Románia magas rangú tisztségviselői az ukrán mezőgazdasági termékek exportjáról tárgyaltak Galacon.
A találkozón résztvevő Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter elmondta, a cél az, hogy az ukrán gabona romániai tranzitforgalma havi 2 millió tonnáról 4 millió tonnára növekedjék. Rámutatott arra, hogy a dunai szállítás szempontjából a Sulina-csatorna az egyetlen életképes folyami útvonala az ukrán gabonakivitelnek, és ezért fontos optimalizálni ennek az útvonalnak a kapacitását.
„Egy európai projekt lehetővé teszi (…) a hajózást a Sulinán a hét minden napján, a nap 24 órájában. (…) Azt javasoltam az ukrajnai kollégáimnak, hogy használják az összes kikötőt, beleértve a Galac és Brăila, illetve Orșova közötti kikötőket is. Vasúton szállítsák el a gabonát ezekig a kikötőkig, és onnan uszályokon a Fekete-tengerre, Konstancáig” – mondta Grindeanu.
Vladimir Bolea moldovai mezőgazdasági miniszter azt nyilatkozta, hogy országa feltétel nélkül támogatni fogja Ukrajna gabonaszállításait a szolidaritási folyosók hálózatán keresztül.
Az Európai Bizottság tisztségviselője, Magda Kopczynska kiemelte a Duna-Fekete-tenger folyosó jelentőségét az ukrán gabonaszállítás szempontjából. Rámutatott, hogy korábban az ukrán gabona mintegy 60 százalékát a szolidaritási folyosókon keresztül, a többit pedig a fekete-tengeri megállapodás segítségével szállították. „Ha a szolidaritási folyosókban rejlő lehetőségeket nézzük, a Duna-Konstanca útvonal a legértékesebb, az ukrán gabonaexport közel 60 százaléka ezen az útvonalon érkezett” – mondta Kopczynska. (augusztus 11.)
Románia megduplázza a konstancai kikötő és a dunai hajózási útvonalak kapacitását
Marcel Ciolacu augusztus 28-án bejelentette: Románia két hónapon belül megduplázza a konstancai kikötő és a dunai hajózási útvonalak kapacitását, hogy segítse Ukrajnának az oroszok hozzáférését kizáró gabonakivitelét. Ennek megfelelően októbertől lehetővé teszik az éjszakai hajózást a Sulina-csatornán, a teherforgalmat pedig legalább napi 14 hajóra növelik a román hatóságok. Ennek köszönhetően Ukrajnának csak kisebb mennyiségű gabonát kell az orosz támadásoknak kitett raktáraiban tárolnia.
„Ukrajna 2023-ban mintegy 40 millió tonna gabonát készül exportálni. A kivitelük elősegítéséért megnöveltük mind a konstancai kikötő, mind a kikötőbe vezető folyami útvonalak kapacitását. (…) A Sulina-csatornával kapcsolatos beruházások folyamatban vannak. Románia több közúti határátkelőhelyet nyit meg, és javítja vasúti infrastruktúráját az Ukrajnával közös határállomásokon, hogy felgyorsítsa a teherszállítást” – részletezte a kormányfő.
Ciolacu kifejtette azt is: az ország költségvetést „átszervezték”, hogy segítsék az ukrán hajókat. Hozzátette, megpróbálja elérni az EU döntéshozóinál, hogy Románia háborúval kapcsolatos költségeit ne vegyék figyelembe a deficit kiszámításakor. „Ezek előre nem látható kiadások voltak” – magyarázta. (augusztus 28.)
Az összeállítás az AGERPRES Európáról szóló híreiből készült. A kiadvány tartalmáért az AGERPRES felel. Hétfőnként és csütörtökönként jelenik meg.