Brüsszel – Az Oroszországból érkező földgázszállítások hirtelen leállításának hatásait enyhíteni hivatott intézkedéseket fontolgat az Európai Unió (EU), beleértve a fűtési és légkondicionáló rendszerek használatának csökkentését és egyéb piaci alapú intézkedéseket.
A Bloomberg News által ismertetett munkadokumentum értelmében az Európai Bizottság (EB) úgy becsüli, jelentős a kockázata annak, hogy Moszkva idén egyoldalú döntéssel hirtelen leállítja a gázszállításokat. Az erre a forgatókönyvre való felkészülés részeként az EU végrehajtó testülete több intézkedést készül a tagállamok figyelmébe ajánlani, amelyek egyrészt a gázfogyasztás, másrészt a vállalatok és a fogyasztók jövőbeli költségeinek csökkentését célozzák.
„Ha már most lépünk, harmadával csökkenteni tudjuk a gázszállítások hirtelen leállításának hatásait”
– áll az Európai Bizottság dokumentumában, amely a július 20-ára tervezett elfogadása előtt helyenként még módosulhat.
„A korai közös és összehangolt fellépés a gáztározók feltöltésének e kritikus időszakában csökkenteni fogja a fogyasztás télen sokkal fájdalmasabb korlátozásának kockázatát” – tették hozzá a dokumentumban. (július 13.)
A romániai tározókban lesz elegendő földgáz a téli energiaszükséglet fedezésére.
Lesz elegendő földgáz a romániai tározókban a téli energiaszükséglet fedezésére – jelentette ki Nicolae Ciucă miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy az ország a megszabott határidő előtt teljesíteni tudja azt az uniós célkitűzést, miszerint november 1-jéig a tagállamok területén található gáztárolókat kapacitásuk legalább 80 százalékáig fel kell tölteni.
„Az ország gáztározóinak telítettsége jelenleg 47 százalékos. Gyorsabban haladunk, mint ahogy azt előírja az uniós ütemterv, ami annak tudható be, hogy a hazai kitermelésű gáz nagy része a tározókba kerül. Ma (július 12., kedd – szerk. megj.) rekordot értünk el, az elraktározott gáz 70 százaléka hazai kitermelésből származott” – mutatott rá Nicolae Ciucă. (július 12.)
Budapest – Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter tájékoztatása értelmében Magyarországon 44 százalékos a földgáztározók töltöttségi szintje, és folyamatosan zajlik a feltöltésük. Hozzátette, eddig Magyarország éves fogyasztásának egynegyedét sikerült betárolni, miközben Európában ez az átlag 16,7 százalékra tehető.
A Gazprommal aláírt, 15 évre szóló szerződés értelmében Magyarország évente 3,5 milliárd köbméter orosz gázt kap Bulgárián és Szerbián keresztül, valamint további egymilliárd köbmétert egy Ausztriából érkező vezetéken keresztül. Magyarország 85 százalékban függ az orosz gázimporttól. (július 12.).
Hatósági intézkedések
Budapest – Magyarország és Románia tárgyalásokat folytat a földgázrendszereiket összekötő interkonnektor kapacitásának jelentős bővítéséről, amelyet évi 3 milliárd köbméterre terveznek növelni – jelentette ki Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter a román hivatali kollégájával, Bogdan Aurescuval közösen tartott bukaresti sajtótájékoztatón. Mint hangsúlyozta, ez nagyban segíti majd az energiaellátás biztonságát, és biztosítaná az útvonalat a Görögországból, Törökországból vagy Azerbajdzsánból származó esetleges jövőbeli import számára.
Szijjártó Péter azt is elmondta, hogy jelenleg az interkonnektoron keresztül Romániába 2,6 milliárd köbméter gázt lehet szállítani évente, Magyarország irányába pedig 1,7 milliárd köbmétert. Utóbbi kapacitást előbb évi 2,5 milliárd, majd évi 3 milliárd köbméterre tervezik növelni. A miniszter azt nem részletezte, hogy mennyi idő alatt tervezik kivitelezni a projektet. (július 12.)
Bukarest – Virgil Popescu román energiaügyi miniszter közlése értelmében Románia az elkövetkező években teljes kapacitással fog széntüzeléssel villamos energiát termelni, hogy átvészelje a válságot.
„Befektetünk egy új erőműbe, amely hazai kitermelésű gáz felhasználásával fog villamos energiát termelni”
– tette hozzá a miniszter. (július 11.)
Az orosz gázszállítások hirtelen leállításának hatásait hivatott enyhíteni az a törvény is, amely szabályozza a földgáz és a villamos energia árát 2023 áprilisáig – közölte Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes. Rámutatott, az ország gázszükségletének 80 százalékát fedezni tudják hazai termelésből, mintegy 2 milliárd köbméternyi földgázt azonban meg kell vásárolnia Romániának.
Budapest – A magyar kormány energia-vészhelyzetet hirdetett, és elfogadott egy hét pontból álló intézkedési tervet, amely augusztus 1-jétől lép életbe. Mint kiemelték, az energia-vészhelyzet elrendelése a magyar családok és az ország energiaforrásainak védelmét szolgálja, és más európai országok példáját követve hozták meg az erről szóló döntést. Az augusztustól érvénybe lépő hétpontos terv egyik előírása szerint a csökkentett gáz- és áramár csak az átlag magyar háztartás fogyasztásának értékéig marad érvényben, továbbá kiviteli tilalmat rendelnek el az energiahordozókra, beleértve a földgázt is, és 1,5 milliárdról 2 milliárd köbméterre emelik a gázkitermelést. (július 13.)
A magyar kormány ugyanakkor a paksi atomerőmű bővítését tervezi, és megpróbál alternatív szállítási útvonalakat találni a nukleáris fűtőanyag számára, amely eddig Ukrajnán keresztül érkezett.
Az összeállítás az AGERPRES Európáról szóló híreiből készült. A kiadvány tartalmáért az AGERPRES felel. Hétfőnként és csütörtökönként jelenik meg.