Have the article read by OpenAI (Beta). Please note that AI translations may take some time to process.FRISSÍTÉS – szeptember 29
Brüsszel – Az uniós országok elkötelezték magukat amellett, hogy az európai zöld megállapodás révén 2050-re elérik a klímasemlegességet, és ezzel teljesítik a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségeiket. Az egyik legújabb uniós szintű döntés, amely ezt a célt szolgálja, a személygépkocsik, furgonok, buszok és teherautók kibocsátására vonatkozik.
Az EU Tanácsa szeptember 25-én álláspontját („általános megközelítését”) a gépjárművek és motorok, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek a kibocsátásuk és az akkumulátor tartóssága tekintetében történő típusjóváhagyásáról, közismertebb nevén az Euro 7-ről szóló rendeletjavaslatról – írta sajtóközleményében az intézmény.
A 27 tagállam ipari miniszterei az Európai Bizottság 2022. novemberi javaslatához képest „oldottabb” Euro 7-es normákra szavaztak, hogy megőrizzék az autóipar versenyképességét és a 14 millió érintett munkahelyet az EU-ban. Az EU Tanácsának általános megközelítése tehát fenntartja a könnyű gépjárművek (személygépkocsik és kisteherautók) esetében jelenleg érvényben lévő kibocsátási határértékeket és vizsgálati feltételeket. Az autóbuszok és a nehéz tehergépjárművek esetében a kibocsátási határértékek alacsonyabbak lettek, a vizsgálati feltételek pedig némileg kiigazításra kerültek. A Tanács álláspontja figyelembe veszi a nemrégiben javasolt célt, hogy a városi buszok szén-dioxid-kibocsátása 2030-ra nulla legyen.
Az Euro 7-tel bevezetendő új elemek
Az Euro 7 határértékeket állapít meg a nem kipufogógáz-eredetű kibocsátásra, például a fékekből és gumiabroncsokból származó részecskékre vonatkozóan. Ezen túlmenően a teljesítőképességre vonatkozó minimumkövetelményeket tartalmaz az elektromos járművek akkumulátorának tartóssága tekintetében, és szigorúbb követelményeket állapít meg a járművek élettartamára vonatkozóan. A szabályzat előírja továbbá fejlett technológiák és kibocsátás-ellenőrző eszközök használatát.
Az Euro 6-os normákat felváltó Euro 7-es normákról szóló szabályzat 2025-től lépne érvénybe és minden személygépkocsira és nehéz tehergépkocsira vonatkozna, függetlenül azok motortípusától. A végleges szövegről tárgyalásokat kell folytatni az Európai Parlamenttel, miután az elfogadta álláspontját.
Az európai zöld megállapodás értelmében Románia 2050-re éri el a klímasemlegességet
Bukarest – Románia klímasemlegességi célkitűzése, amelyet 2050-re tervez elérni, nem egy szépen hangzó politikai szólam, hanem egy olyan cél, amelytől a túlélésünk függ – jelentette ki Ionuţ-Sorin Banciu környezetvédelmi, víz- és erdőügyi államtitkár.
„ Mindannyiunknak, minden intézménynek, minden vállalatnak, minden vállalkozásnak hozzá kell járulnia a klímasemlegességhez. (…). A vészjelek nagyon egyértelműek: időjárási rekordok dőlnek meg, a legmelegebb júliusi hónap volt globálisan és Románia-szinten, a meteorológiai nyilvántartások történetének legmelegebb napját jegyezték. Már vannak becsléseink a Fekete-tenger szélenergia-potenciáljáról. Románia minden bizonnyal fantasztikus potenciállal rendelkezik, amelyet ki kell használnunk, mert tengeri megújuló energiaforrások nélkül Románia nem tudja elérni a kitűzött célokat” – mondta Banciu.
Hozzátette, a megújuló energia fontos szerepet játszik az összes ágazati stratégia összehangolásában a klímasemlegesség elérése érdekében; ugyanakkor rámutatott, hogy a környezeti hatás szempontjából nem létezik 100 százalékban semleges beruházás, vannak viszont enyhítő megoldások.
A tengeri szélerőműparkok létrehozása fontos szerepet játszana a zöldenergia előállítási folyamatában, ugyanakkor társadalmi-gazdasági előnyöket (munkahelyeket) teremtene, befektetőket vonzana, megváltoztatná Románia villamosenergia-importőr státuszát, és további tiszta energiát biztosítana az ipari, közlekedési, fűtési és hűtési ágazatok szén-dioxid-mentesítéséhez. Egy tanulmány szerint Románia több mint 6 milliárd eurót termelhetne 3 GW beépített tengeri szélerőmű-kapacitással, tekintve, hogy az európai tengeri szélerőművek 1 GW beépített kapacitással 2,1 milliárd eurót termelnek.
Burduja: Az offshore törvény tervezetét decemberben fogadhatja el a Parlament
Bukarest – A tengeri szélenergia hasznosításáról szóló törvényjavaslat legfeljebb két héten belül a kormány elé kerülhet, és decemberre elfogadhatja azt a parlament – jelentette ki Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
„Más országokhoz képest Románia az egyik úttörője ennek a technológiának, és érdekünkben áll, hogy ott legyünk a nagybefektetők térképén, és kiaknázzuk a Fekete-tenger nagy szélpotenciálját, mert itt a Világbank szakértőitől kaptunk egy kolosszális számadatot, nevezetesen 75 gigawattot, ezt legalább részben ki kell használnunk Románia számára. Természetesen a zöldenergiáról beszélünk, és támogatni akarjuk Románia zöld átállását” – mondta Burduja.
Azt is elmondta, hogy az Energiaügyi Minisztérium átfogó tanulmányt fog készíteni a tengeri energiáról, és 2030 reális távlatnak tűnik az 1000 megawattos beépített kapacitás elérésére.
A tengeri szélerőművek építésének és működtetésének támogatása
2023. július 17-én az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátotta a tengeri szélenergia hasznosításához szükséges intézkedésekről, valamint egyes energetikai rendeletek módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénytervezetet. Az érdeklődők szeptember elsejével bezárólag fejthették ki javaslataikat és észrevételeiket. A törvénytervezet a 3 GW villamosenergia-termelési kapacitású tengeri szélerőművek építéséhez és üzemeltetéséhez dolgoz ki támogatási rendszert 2035-ig.
Románia tengeri szélenergia-potenciálja a Világbank (WB) becslései alapján 76 GW, amelyből 22 GW helyhez kötött turbinák és 54 GW úszó turbinák által valósulhat meg. Költség-haszon szempontok alapján elsőként a helyhez kötött turbinákat kell telepíteni. (szeptember 25.).
Az összeállítás az AGERPRES Európáról szóló híreiből készült. A kiadvány tartalmáért az AGERPRES felel. Hétfőnként és csütörtökönként jelenik meg.