Have the article read by OpenAI (Beta). Please note that AI translations may take some time to process.Brüsszel – Oroszország Ukrajna elleni háborúja kedvezőtlenül hat az EU gazdaságára, és a tavaszi előrejelzéshez képest alacsonyabb növekedés és magasabb infláció felé taszítja azt – jelentette be az Európai Bizottság.
Az időközi gazdasági előrejelzés szerint az EU gazdasága 2022-ben 2,7%-kal, 2023-ban pedig 1,5%-kal fog növekedni. Az euróövezetben az előrejelzés szerint a növekedés 2022-ben 2,6%-os, 2023-ban pedig mérsékeltebb, 1,4%-os lesz. Az átlagos éves infláció 2022-ben várhatóan történelmi csúcsot fog elérni, 7,6%-ot az euróövezetben és 8,3%-ot az EU-ban, majd 2023-ban 4%-ra, illetve 4,6%-ra csökken. Összehasonlításképpen: idén májusban az Európai Bizottság mind az Európai Unió, mind az euróövezet számára 2,7%-os reál-GDP-növekedést prognosztizált 2022-re, 2023-ra pedig 2,3%-os növekedést jósolt.
Az infláció várhatóan 8,4%-on fog tetőzni az euróövezetben 2022 harmadik negyedévében, majd 2023 utolsó negyedévére fokozatosan 3% alá csökken mind az euróövezetben, mind az EU-ban, ahogy a nyersanyagárakra nehezedő nyomás és a kínálati korlátok enyhülnek. A gazdasági aktivitásra vonatkozó és az inflációs előrejelzések megbízhatósága nagymértékben függ a háború alakulásától, különösen annak az európai gázellátásra gyakorolt hatásaitól. A gázárak további emelkedése az infláció további súlyosbodásához vezethet, és visszafoghatja a gazdasági növekedést. A mellékhatások szintén felerősíthetik az inflációt, és a pénzügyi körülmények további romlását eredményezhetik, ami nemcsak a gazdasági növekedésnek ártana, hanem a pénzügyi stabilitást fenyegető kockázatokat is növelné. A világjárvány újbóli megjelenése az EU-ban további zavarokat okozhat a gazdaságban.
Ugyanakkor a közelmúltban csökkenő tendenciát mutattak az olajárak és más nyersanyagárak; ha ez a trend felerősödik, az a jelenleg vártnál gyorsabb inflációcsökkenéshez vezethet. Emellett az erős munkaerőpiacnak köszönhetően a magánfogyasztás ellenállóbbnak bizonyulhat az árak emelkedésével szemben, ha a háztartások nagyobb mértékben támaszkodnak a megtakarításokra. (július 14)
Infláció sújtja az európai gazdaságokat
Bukarest – Az inflációs csúcsot valószínűleg az idei harmadik negyedévben éri el az ország, ugyanis valóra vált a Nemzeti Bank tavasszal közzétett kockázati forgatókönyve – közölte Dan Suciu, a jegybank szóvivője. „Fontos elmondani, hogy az infláció növekedésének, illetve az inflációs index emelkedésének nagy része március-júniusban következett be, a továbbiakban kisebb kiigazításokra van kilátás. Közel vagyunk a tetőzéshez. Ebben a hónapban (júliusban – szerk. megj.) 14-valamennyi százalékkal számoltunk, most 15%, közel vagyunk hozzá” – mondta. Dan Suciu úgy látja, hogy az év első negyedévében tapasztalt gazdasági előrelépés a fogyasztás figyelemreméltó növekedésének eredménye volt, ezt pedig valószínűleg a pandémia alatti megtakarítások tették lehetővé. (július 12)
Ljubljana – Az energiaárak hozzájárultak ahhoz, hogy júniusban Szlovéniában a harmonizált fogyasztói árindex alapján számított infláció 10,8%-os rekordot ért el az előző évhez képest. Az infláció májusban 8,7%, tavaly júniusban pedig 1,7% volt az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint. Az Európai Bizottság becslése szerint Szlovénia gazdasága idén mindössze 5,4%-kal fog növekedni, míg 2021-ben 8,1%-os volt ez a növekedés. (14 Jul )
Zürich – A Svájci Nemzeti Bank (SNB) azt tervezi, hogy a következő, szeptemberi monetáris politikai tanácskozásán 50 vagy 75 bázisponttal emeli a kamatlábakat – jelentette egy svájci lap névtelenséget kérő forrásokra hivatkozva.
Svájcban az inflációs ráta júniusban elérte a 3,4%-ot, ami az utóbbi 29 év legmagasabb értéke.
Kijev – A múlt hónapban az Ukrán Nemzeti Bank úgy döntött, hogy 10%-ról 25%-ig emeli a kamatlábat, hogy megpróbálja megfékezni az inflációt és megóvni a nemzeti valutát az orosz invázió gazdasági következményeitől. (július 18)
Budapest – A Magyar Nemzeti Bank (MNB) újabb jelentős kamatlábemelésről döntött, 200 bázisponttal 9,75 százalékra, alig két héttel az előző emelés után – írta az AFP. A Magyar Nemzeti Bank június 28-án 185 bázisponttal 7,75 százalékra, a 2008-as globális pénzügyi válság óta legmagasabb szintre emelte az irányadó kamatlábat.
Magyarországon – Orbán Viktor miniszterelnök árkorlátozó intézkedései ellenére – már több hónapja kétszámjegyű az infláció, 20 év óta először. (július 12)
A globális recesszióval kapcsolatos aggodalmak erősítik az amerikai dollárt
New York – A globális recesszióval és az európai válság súlyosbodásával kapcsolatos aggodalmak felfelé nyomják az amerikai dollárt, és kevés Wall Street-i elemző számít arra, hogy a közeljövőben megváltozik ez a trend – olvasható a The Wall Street Journal cikkében.
Az euró a múlt héten 2002 óta először esett a dollárral szembeni paritás alá, a japán jen pedig a 20. század vége óta a legalacsonyabb szintre esett.
A fedezeti alapok az euró ellen fogadnak, amely az elmúlt 12 hónapban közel 15%-ot gyengült a dollárral szemben, többek között az ukrajnai háború, valamint az energiával és az inflációval kapcsolatos problémák miatt.
Az euró alacsonyabb árfolyama drágítja az importált árukat, ami viszont további inflációt gerjeszt. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint az euróövezetben az éves inflációs ráta júniusban új rekordmagas, 8,6%-os szintet ért el.
Az összeállítás az AGERPRES Európáról szóló híreiből készült. A kiadvány tartalmáért az AGERPRES felel. Hétfőnként és csütörtökönként jelenik meg.