Szófia – Az Európai Bizottság (EB) javasolta az EU Tanácsának, hogy még az idén tűzzék ki a Románia és Bulgária schengeni övezeten belüli szárazföldi határain végzett ellenőrzések megszüntetésének időpontját – jelentette be az Európai Bizottság belügyi biztosa, Ylva Johansson Szófiában.
Mint hangsúlyozta, április 16-án az EB elfogadta az éves schengeni jelentést, amelyben első alkalommal ajánlásokat is megfogalmazott az EU Tanácsa számára. „Javasoljuk, hogy a Tanács még az idén jelölje ki a szárazföldi határellenőrzések megszüntetésének időpontját. Ezt a javaslatot a Tanács soron következő, júniusi ülésén vitatják meg. Tudom, hogy a belga elnökség prioritásként kezeli ezt a témát” – mondta Ylva Johansson a bolgár és a román belügyminiszterrel, Kalin Sztojanovval, illetve Cătălin Predoiuval folytatott szófiai megbeszélésen.
A bukaresti belügyminisztérium tájékoztatása szerint az uniós biztos hangsúlyozta, hogy Bulgária és Románia valójában jobban eleget tesz a schengeni követelményeknek, mint néhány schengeni tagállam, szerinte ezt több bizottsági értékelés eredménye is igazolja. ”Hatékonyan védjük a schengeni külső határokat. Jól együttműködünk a harmadik országokkal, beleértve Törökországot is. A visszafordított személyek száma is jelentősen megnőtt” – részletezte a biztos. Hozzátette, Bulgária és Románia a múlt héten elfogadott migrációs és menekültügyi paktum alkalmazása tekintetében is előbbre jár néhány más tagállamnál a külső határokon tett erőfeszítéseknek köszönhetően.
„Lenyűgöző látni ezt az előrelépést. Azt is el szeretném mondani, hogy az Európai Bizottság és személy szerint számomra is fontos, hogy Bulgária és Románia a schengeni térség teljes jogú tagjává váljon. Teljesen meg vagyok győződve, hogy még európai biztosi mandátumom alatt megszületik a végső döntés a szárazföldi határellenőrzés megszüntetéséről” – mondta Johansson.
Cătălin Predoiu belügyminiszter szintén rámutatott, hogy Románia és Bulgária is készen áll a szárazföldi határellenőrzés megszüntetésére.
„Készen állunk. A 2023-ban hozott döntést sikeresen alkalmaztuk. Meghoztuk a szükséges intézkedéseket határaink és az európai határok védelme érdekében, felvettük a harcot az illegális migrációval és a határokon átnyúló szervezett bűnözéssel. És valóban, azért vagyunk itt, hogy megünnepeljük a tavaly elért fontos eredményt. De azért is vagyunk itt, hogy összehangoljuk az erőfeszítéseinket, hogy folytassuk a munkát polgáraink érdekében 2024-ben is, mígnem kiteljesedik ez a projekt, és sikerül kiterjeszteni a schengeni vívmányokat Románia és Bulgária valamennyi határára” – fogalmazott Predoiu.
A belügyi tárca vezetője kizárta a teljes körű csatlakozást kompenzáló alternatív lehetőségeket, mint például a Bulgária és Románia közötti határellenőrzés megszüntetését. ”Nem gondolkodunk más célokon, mert nem lenne logikus. Követjük a kitűzött célt, és bízom benne, hogy az Európai Bizottsággal és a többi európai tagállammal együtt sikerrel járunk. Ez a siker nemcsak a román és bolgár polgárok, hanem egész Európa érdekét szolgálná. Nem azért léptünk be az Európai Unióba, hogy elszigeteljük magunkat. Azért csatlakoztunk, hogy a többi tagállammal együtt egy olyan térséget építsünk ki, amelyben polgáraink biztonságban és szabadon élhetnek. Meggyőződésem hogy sikerrel járunk” – szögezte le.
Az országhatárnál tapasztalható illegális migráció jelenlegi helyzete kapcsán a miniszter elmondta, nem áll fenn annak a veszélye, hogy illegális migránsok nyomása alá kerüljön a térség, és ezt szerinte a számok is bizonyítják, hiszen az év elejétől mintegy 3200 kísérlet történt a román határ illegális átlépésére. Mindazonáltal a hatóságok heti rendszerességgel intézkedéseket hoznak az illegális migráció visszaszorítására országos, kétoldalú és regionális szinten egyaránt. ”A régiónkban együttműködünk Bulgáriával, Magyarországgal, Ausztriával, Szerbiával, általában minden szomszédunkkal, a keleti határon a Moldovai Köztársasággal és Ukrajnával” – magyarázta Predoiu.
A miniszter szerint az Ausztriával folytatott konstruktív párbeszéd eredményre fog vezetni: ”Biztos vagyok benne, hogy így a szárazföldi határok vonatkozásában is sikerrel járhatunk. Ez olyan, mint a labdarúgásban: ha egy taktika eredményre vezet, nem kell lecserélni és mást alkalmazni (…) Természetesen semmi sem garantált, de mi dolgozunk. A mi feladatunk, hogy időről időre lehetővé tegyük a lehetetlent” – fogalmazott Cătălin Predoiu. (2024. április 18.)
Az Európai Bizottság közzétette a schengeni térség helyzetéről szóló éves jelentését
Az Európai Bizottság április 16-án közzétette a schengeni térség 2023-2024-es időszakra vonatkozó jelentését. Eszerint a schengeni térség 2023-ban is szilárd maradt, és továbbra is ez a világ leglátogatottabb úti célja: a turizmus az Európai Unió GDP-jének közel 10 százalékát adja, és mintegy 22,6 millió embernek ad munkát.
A jelentés szerint a schengeni szabályokat jól alkalmazzák, noha vannak hiányosságok a végrehajtásukban, például szükség lenne egy állandó törvényi keretre. Erőfeszítésekre van szükség az új intézkedések gyakorlatba ültetésére, például a rendőri együttműködés terén, hogy fokozatosan ki lehessen iktatni az elhúzódó belső határellenőrzéseket, ugyanakkor szükség van egy integrált schengeni irányítási keretre is, amelyen tovább dolgozik az EB az uniós tagállamokkal és az EU-s ügynökségekkel – olvasható a dokumentumban.
A jelentés emlékeztet, hogy 2024. március 31-étől kibővült a schengeni övezet a Romániával és Bulgáriával szembeni repülőtéri és tengeri kikötői határellenőrzés megszüntetésével. A két országgal szembeni szárazföldi határellenőrzés megszüntetéséhez a Tanács külön döntésére lesz majd szükség.
A Schengeni Tanács június 13-14-én tartandó ülésén vitatja meg a tervek szerint ezt a jelentést, és elfogadják a Bizottság ajánlását.
A schengeni térség a világ legnagyobb szabad mozgást biztosító térségévé nőtte ki magát. A közel 450 millió ember számára biztonságos és akadálymentes utazást biztosító schengeni övezet alapvető fontosságú az Európai Unió versenyképessége szempontjából. (2024. április 16.)
A kiadvány tartalmáért az Agerpres felel.