go to the original language article
Torovicében, egy öreg ház udvarán, a szőlőültetvények mellett 80 méhkaptár áll. Körülöttük csupán a csend hangját lehet hallani. Februárban, amikor a hőmérséklet még alacsony, a méheket alig lehet észrevenni. Aztán, kora tavasszal, amikor a virágok nyílnak, több százezer méh hagyja el kaptárait, és láthatóan repkednek a cseresznyefáktól a zsálya vagy a virágzó gesztenyefák virágáig. A közeli rétek, a régi legelők és a falu körüli dombok az édenkertjévé válnak a méhek számára, lehetővé téve számukra, hogy betöltsék és teljesítsék pótolhatatlan szerepüket a biodiverzitásban, virágpor áthelyezésével, segítve a beporzást és a magok termelését.
Néhány évvel ezelőtt ez a csodálatos életciklus majdnem megszakadt, amikor a méhek megfertőződtek az amerikai költésrothadással (AFB), egy bakteriális tojáspetefészek-betegséggel. “Csak három hónapja dolgoztam a méhekkel, amikor azt mondták, hogy égessem el őket, különben megfertőzik a többit, gyengítve és megölve a méhtelepeket”– mondja Rinaldo Gjolaj, egy fiatal méhész, aki megalapította a “Alpine Méhek”-et.
Akkor még csak 22 éves volt, otthagyta az egyetemet, hogy méheket neveljen, és hirtelen felfordult az élete. “Egy egész hétig mást sem tudtam csinálni, csak sírni. Aztán eszembe jutott, hogy sportoló voltam, és minden bajnokságban kihívtam magam, így rájöttem, hogy az egyetlen módja a győzelemnek az, ha minden bukás után talpra állsz”– teszi hozzá.
“Nem azért merünk, mert könnyű, hanem azért könnyű, mert merünk.” Ez Seneca idézet vezette Gjolajt, miután 50 méhkaptárát elpusztította a fertőző betegség. Sikerült újabb méhkaptárakat vásárolnia, és szembenézett az újabb fertőző betegségek vagy paraziták kihívásával, egészen két évvel ezelőttig, amikor megismerkedett az új kaptárakkal, amelyek egy monitoring rendszert tartalmaznak, amely megakadályozza a kockázatokat. Ekkor jött rá, hogy megszűnik a félelme.
Pénzügyi támogatást kért az “EU az innovációért” projektből, 30 eszközt vásárolva kaptáraihoz.
“Ezek érzékelők, amelyek a méheket kaptárak kinyitása nélkül figyelik. A királynő kibocsátott hangjai alapján megérthetjük a kaptár belsejének állapotát. A monitoring eszközök lefordítják a hangokat az általunk értett információvá. Megérthetjük, ha a méhek stresszesek, ha van elegendő élelmük, ha fertőzöttek, ha maga a királynő megsérült, vagy ha a szellőzés működik. Az EU innovációs alapjának köszönhetően most valós idejű információkat kapok telefonomon arról, mi történik a kaptárban”– magyarázza Gjolaj.
A királynő “hangjának meghallgatása” soha nem volt még létfontosságúbb az életciklus számára. A méhek alapvető szerepet játszanak, mivel 4-ből 5 virágnak és vadnövényfajnak szüksége van a beporzó állatokra, legalábbis bizonyos mértékig, és élelmiszerünk és egészségünk ettől függ. Ezért a méhek nyelvének lefordítása is hozzájárul világunk védelméhez.
A “Zöld Kampány” keretében a Torovicében található “Alpine Méhek” parkjában egy séta került megrendezésre az “Európa Házával”, együttműködve a Lezhai fiatal szervezettel, a H.A.N.A.-val. Több tucat fiatal követte Gjolaj siker útját és a vállalkozások jelentőségét a terület fejlődése szempontjából.
Gyermekkorában szerette a méz ízét. Így kezdődött minden – mondja Gjolaj a fiataloknak – aztán követned kell az álmodat.
A “Alpine Méhek” mézet, virágport, propoliszt és méhpempőt, vagyis királyi zselét termel. Az elkövetkező hónapokban Gjolaj apiterápiás csoportokat fog szervezni, amelyek segítik az asztmában szenvedőket, ezzel egy újabb hasznot hozva társadalmunknak a méhek által./ (augusztus 12.)