cs flag go to the original language article
This article has been translated by Artificial Intelligence (AI). The news agency is not responsible for the content of the translated article. The original was published by CTK.

Strasbourg – Az Európai Bizottság kedden megkapta Csehország kérését árvízi segítségnyújtásra az uniós polgári védelmi rendszer révén. Az Európai Parlament képviselőivel folytatott vitában ezt kedden mondta Janez Lenarčič válságkezelésért felelős uniós biztos, aki szerint Szlovénia már felajánlotta a segítségét. Az európai parlamenti képviselők többsége a szolidaritási alap gyors felszabadítására szólított fel az érintett országok számára, és sokan a klímaváltozással szembeni tevékenység fokozásáról beszéltek.

A törvényhozók kedden a strasbourgi plenáris ülés programjába rendkívüli vitát vettek fel az árvízi segítségnyújtás lehetőségeiről, amelyek az utóbbi napokban érintették Közép-Európa országait, köztük Csehországot is. „Segítséget és gyors reagálást kínáltunk a polgári védelmi mechanizmus révén, azonnal rendelkezésre állnak emberek és anyagok,” mondta Lenarčič a vita kezdetén. A cseh miniszterelnök-helyettes, Vít Rakušan (STAN) kedden kijelentette, hogy Csehország 15.000 szárítót kért. Lenarčič szerint a cseh kérés kedden délután érkezett Brüsszelbe. Eddig Szlovénia ajánlott fel nem részletezett segítséget.

A rendszer lehetővé teszi a természeti katasztrófák által érintett tagállamok számára, hogy például mentőcsapatok vagy szakértők kiküldését vagy anyagi segítséget kérjenek. Az uniós országok szolidaritási alapból is kérhetnek pénzügyi segítséget. Ma a képviselők többsége, köztük a cseh képviselők is, ennek gyorsabb kihasználására szólítottak fel. Danuše Nerudová (STAN), a legnagyobb néppárti frakció képviselője azt mondta, hogy az európai parlamenti képviselők egy része csütörtökön szavazással felszólítja az alaphoz kapcsolódó adminisztratív folyamatok felgyorsítására.

Ezt az eszközt az unió 2002-ben hozta létre a katasztrofális árvízre reagálva, amely akkor érintette Közép-Európát. Azóta a tagállamok és a partnerek több mint 130 alkalommal használták és összesen több mint 8,2 milliárd eurót (205 milliárd korona) kaptak belőle. (szeptember 18.)