hr flag go to the original language article
This article has been translated by Artificial Intelligence (AI). The news agency is not responsible for the content of the translated article. The original was published by HINA.

BRÜSSZEL – Horvátország határozottan támogatja a nyugat-balkáni országokat az EU-ba vezető úton, de érdemek alapján, ami többek között azt jelenti, hogy be kell tartaniuk a jószomszédi viszony elveit – mondta kedden Andreja Metelko Zgombić külügyi államtitkár Brüsszelben.

„Horvátország határozottan támogatja az érdemeken alapuló bővítési folyamatot” – mondta Metelko Zgombić az uniós tagállamok európai ügyekért felelős minisztereinek találkozóját követően.

A tagállamok európai ügyekért felelős minisztereiből álló Általános Ügyek Tanácsa kedden tartotta első hivatalos ülését a magyar elnökség alatt.

A találkozón szó esett a jogállamiságról a tagállamokban, és a vitában első ízben egyenrangúan vettek részt a már csatlakozási tárgyalásokat folytató négy nyugat-balkáni ország – Albánia, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia – miniszterei is.

Miniszterek a találkozón nem beszéltek konkrét előrelépésekről, amelyeket e négy ország az év végéig megtehetne, mert ezekről alacsonyabb szinteken folytatnak vitákat az EU Tanácsában.

Magyarország elnökként határozottan támogatja a nyugat-balkáni országok EU-csatlakozás felé vezető előrehaladását, és az év vége előtt kormányközi csatlakozási konferenciák szervezésére törekszik, hogy e országok egy része megnyithasson vagy lezárhasson néhány tárgyalási fejezetet. Ehhez az összes tagállam egyetértésére van szükség.

Arra a kérdésre, hogy mekkora az esélye annak, hogy ez megtörténik, Metelko Zgombić elmondta, hogy Horvátország úgy véli, hogy Albániának és Észak-Macedóniának lehetőséget kell adni arra, hogy előrelépjenek és megnyissanak néhány fejezetet.

„Montenegró esetében a jószomszédi viszony és az azoknak ártó lépések mellőzése fontos szempont az ország európai útjának előrehaladásának mérésében” – mondta Metelko Zgombić, kiemelve, hogy a mai találkozón nem beszéltek egyetlen ország csatlakozási tárgyalási fejezeteinek megnyitásáról vagy lezárásáról sem.

„Meg fogjuk nézni, hogy Montenegró mennyiben teljesíti azt, amit korábban ígért, és ez lesz az egyik tényező, amellyel értékeljük, hogy eljött-e az ideje, hogy konkrét fejezeteket zárjon le ” – mondta Metelko Zgombić.

A montenegrói parlament június végén elfogadta a jasenovaci népirtásról szóló határozatot, hogy megnyugtassa a kormányzó koalíció proszerb pártjait, miután Montenegró az ENSZ-ben támogatta a srebrenicai népirtásról szóló határozatot.

A montenegrói ellenzék akkor kijelentette, hogy ez Aleksandar Vučić szerb elnök „trójai falova”, amely rontja a jószomszédi viszonyt Horvátországgal.

Szerbiával kapcsolatban Metelko Zgombić elmondta, hogy konkrét intézkedésekkel egyértelműen meg kell mutatnia, hogy az európai úton kíván előrehaladni. „Akkor beszélhetünk arról, hogy egyes fejezetek megnyitása vagy lezárása megtörténjen” – mondta.

Hozzátette, hogy a mai jogállamiságról szóló vitában felidézte a regionális joghatóság kérdését.

Szerbia több mint tíz évvel ezelőtt fogadta el a regionális joghatóságról szóló törvényt, amelyben magát illetékesnek nyilvánította az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök üldözésére.

„Amíg létezik ez a regionális joghatóságról szóló törvény, Szerbia nem tud előrelépni az európai úton. A mai vitában sok kolléga hangsúlyozta, hogy a jogállamiság a kölcsönös bizalom lényege, ezért egy tagállam joghatóságának ilyen megragadása nem elfogadható” – mondta Metelko Zgombić. (2024. szeptember 24.)