de flag go to the original language article
This article has been translated by Artificial Intelligence (AI). The news agency is not responsible for the content of the translated article. The original was published by dpa.

Berlin – A „Berlin folyamat”, amely az elmúlt tíz évben zajlik a nyugat-balkáni hat állam EU-hoz való csatlakozásának elősegítése érdekében, kapcsán Olaf Scholz német kancellár gyorsabb haladást sürget. „Remélem, hogy nem fog újabb tíz évbe telni, amíg mind a hat állam végül EU-tagokká válik” – mondta a politikus a berlini kancellárián. Scholz az úgynevezett Nyugat-Balkáni Csúcs margóján közösen lépett a sajtó elé Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke társaságában.

A kancellár nyilatkozatában világossá tette, hogy az államok csak közösen csatlakozhatnak az Európai Unióhoz. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy közös perspektívát kívánnak kialakítani mindannyiuk számára, de lesznek országok, amelyek nagyon gyorsan teljesítik az összes feltételt, „őket nem fogjuk visszatartani (…), de mindenkinek tudnia kell, hogy közös jövőben lesz részesük, és nem blokkolhatják egymást (…).”

A múlt konfliktusai és nacionalista tendenciák

Scholz elmondta, hogy a múlt konfliktusai még mindig nehezítik a mai együttműködést. Bírálta, hogy a párbeszéd Szerbia és Koszovó között a normalizálás érdekében nem elég kielégítően folyik. „Határozottan ragaszkodom mindkét partner felé, hogy teljes egészében hajtsák végre a vállalt kötelezettségeket.” Más országokban is meg kell állapítani a nacionalista, megosztó retorikát. Ez veszélyt jelent az együttműködés és a békében és jólétben való együttélés szempontjából.

Az EU a nyugat-balkáni hat államnak: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Észak-Macedónia, Montenegró és Szerbia 2003-ban felajánlotta az EU-hoz való csatlakozás lehetőségét. Az eljárásban azonban különböző mértékben haladnak előre. A balkán államok frusztrációja olykor nagy – annál inkább, hogy Ukrajna és Moldova az orosz agresszió miatt rekordgyorsasággal vált csatlakozási jelöltté.

A német kancellár a „Berlin folyamat” elmúlt tíz évének konkrét sikerei között több mobilitási megállapodást említett a hat ország között, a roaming díjak csökkentését, diákcsere programot és a megújuló energiaforrások kihasználását célzó regionális klímapartnerséget. A „Berlin folyamatot” 2014-ben indította el az akkori német kancellár, Angela Merkel. Ez a típusú csúcstalálkozó idén 10. alkalommal került megrendezésre. (Október 14.)