go to the original language article
„`html
Brüsszel (dpa) – Az Európai Unió és az Öböl-országok szerdán megállapodtak a szorosabb együttműködésről, és elkötelezték magukat a különbségek leküzdése mellett a több globális konfliktus közepette, egy brüsszeli csúcstalálkozón.
„Európában és az Öbölben valódi vágyunk van arra, hogy sokkal többet dolgozzunk együtt és hidakat építsünk,” mondta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.
„Nagy érdeklődéssel szeretnénk előmozdítani minden együttműködési területünket, legyen az regionális vagy nemzetközi,” mondta őfelsége Tamim bin Hamad Al Thani, Katar emírje és a csúcstalálkozó társházigazdája. Tamim a nemzetközi kereskedelmet, a szakértelem cseréjét, a klímaváltozás elleni küzdelmet és a gazdaság előmozdítását nevezte meg az érdeklődés területeinek.
Az EU első hivatalos csúcstalálkozója a hat Öböl-állammal – Bahreinnel, Kuvaittal, Ománnal, Katarral, Szaúd-Arábiával és az Egyesült Arab Emírségekkel – amelyek alkotják az Öböl Együttműködési Tanácsot – egy sarokkövet jelent a gyorsan változó kapcsolatban. A régióból az EU-ba tartó ásványi tüzelőanyag-behozatal megháromszorozódott 2020 óta, amelyet súlyosbított Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója és az azt követő drasztikus változás Európa energiaellátási forrásaiban.
Hat évvel az újságíró Jamal Khashoggi brutális meggyilkolása után, amit elítélés és felháborodás követett az EU-ban, a csúcstalálkozón részt vett Mohammed bin Salman, szaúdi koronaherceg is.
Az EU jelenleg a régió második legnagyobb kereskedelmi partnere, 2023-ban 170 milliárd eurót termelve az EU adatai szerint. A két régió közötti szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások 1990-ben kezdődtek, de 2008-ban felfüggesztették különféle kihívások miatt.
Energia, kereskedelem és Oroszország
Az energián és a kereskedelmen kívül a régiók még vitatottabb témákkal is foglalkoztak, mint például az EU Ukrajnának nyújtott támogatása és Oroszország cselekedeteinek elítélése, a közel-keleti konfliktus és a vízumpolitika.
A találkozó előtti tárgyalások a közös nyilatkozatról különösen nehezek voltak, különösen Oroszország Ukrajna elleni háborújával kapcsolatban. Az EU diplomatái szerint az Öböl-államok nem akarták, hogy a szöveg felhívja a figyelmet Oroszország támogatásának megszüntetésére, ehelyett azt akarták, hogy minden fél számára szüntessék be a fegyverszállításokat.
A végső nyilatkozat felszólította Oroszországot, hogy vonja ki csapatait az ENSZ határozataival összhangban, felidézte az ENSZ Alapokmányát, és kijelentette, hogy „minden államnak tartózkodnia kell az erő alkalmazásától vagy annak fenyegetésétől területi megszerzés érdekében.”
Európai Bizottság elnöke Ursula von der Leyen hangsúlyozta a regionális szervezetek közötti szorosabb kapcsolatok fontosságát. „A körülöttünk lévő konfliktusok sürgős válaszokat követelnek,” mondta. „Mindannyian tudjuk, milyen nehéz túllépni a háború keserűségén. De meg lehet tenni, hogy a növekedést válasszuk a konfliktus helyett, hogy a háborút együttműködéssel váltsuk fel, és az ellenségeskedést lehetőségekké alakítsuk.”
A két régió közötti következő csúcstalálkozót Szaúd-Arábiában tartják 2026-ban. (Október 16)
„`