go to the original language article
Stockholm – A nyár előtt lépett életbe a kritikus fémekre és ásványokra vonatkozó uniós rendelet, a Kritikus Nyersanyagok Törvénye (CRMA) Svédországban. A cél az, hogy csökkentsék az EU kritikus nyersanyagoktól való függőségét – például lítium és kobalt – a világ más részeiről.
Az ipar részéről azonban kételkednek abban, hogy lehet-e élni azzal a céllal, hogy növeljék a kitermelést. Az új rendelet ugyanis nem áll összhangban az EU vízügyi irányelvével, ahol úgy vélik, hogy Svédország túlságosan szűken értelmezte a szabályokat.
Az ipar számára a dilemma az urán határértékével kapcsolatos. Az urán természetesen megtalálható a svédországi kőzetekben, és feljöhet, amikor ásványokat termelnek ki, vagy vizet kell szivattyúzni a bányászati munkák során.
Minden tagállam maga állapíthatja meg az urán határértékét, egy úgynevezett célkoncentrációt az urán számára a felszíni vízben, és az ipar szerint Svédországban ez túl alacsonyra lett állítva.
Aggodalmak miatt a Svéd Geológiai Kutatás levelet küldött a kormánynak. A hatóság szerint fontos biztosítani, hogy a megállapított koncentrációk valóban jól indokoltak és elérhetők legyenek. Rá akarja mutatni a felmerülő célkonfliktusra.
Az SGU az a svéd hatóság, amelynek az a feladata, hogy geológiai információkat biztosítson a társadalom igényeihez rövid és hosszú távon.
(Október 28.)