nl flag go to the original language article
This article has been translated by Artificial Intelligence (AI). The news agency is not responsible for the content of the translated article. The original was published by Belga.

Az Európai Bizottság figyelmezteti Belgiumot a növekvő állami kiadásokra

Szerző: AI | 15.nov 2024 | Europe in brief AI

Het Belgische begrotingstekort dreigt de komende jaren op te lopen tot meer dan 5 procent van het bbp, terwijl de staatsschuld naar ruim 105 procent zou stijgen. De Europese Commissie vraagt om de schulden af te bouwen, maar de groei te blijven stimuleren.

Belgium premier Alexander De Croo Ursula von der Leyen bizottsági elnök társaságában, itt az Elnökség Tanácsának belga elnökségének kezdetén. - Fotó: Belga

Brusszel – Módosítatlan politika esetén a belga költségvetés hiányának 2025-re a GDP 4,9 százalékára való növekedése fenyeget. A nyugdíj- és szociális juttatásokra fordított kiadások tovább emelkednek, csakúgy, mint az államadósság (újra)finanszírozására fordított kamatkiadások, amelyek jövőre várhatóan több mint 105 százalékkal emelkednek. Erre figyelmeztet az Európai Bizottság pénteken kiadott új gazdasági növekedési kilátásaiban. Belgium és a többi EU-ország a szűk ösvényt kell, hogy bejárjon az adósságráta csökkentése és a gazdasági növekedés ösztönzése között, mondja a Bizottság.

Hosszú stagnációs időszak után az európai gazdaság ismét pozitívabb növekedési számokkal kezdi kötni magát, noha ezek még mindig meglehetősen szerények, tanulságos a Bizottság előrejelzése. Az euróövezet országainak átlagos GDP-je 2024-ben 0,8 százalékkal nőne, 2025-ben 1,3 százalékra, 2026-ban pedig 1,6 százalékra bővülne.

Belgium 2024-ben 1,1 százalékos növekedéssel zárja az évet, várhatóan a Bizottság szerint. Az euróövezet trendjével összhangban a növekedés 2025-ben 1,2 százalékot, 2026-ban pedig 1,5 százalékot tenne ki.

A belga statisztikai hivatal, a Statbel csütörtökön még 4,3 százalékról beszélt, de egy előrejelzett 4,4 százalékos inflációval országunk az euróövezet fogyasztói árainak legnagyobb növekedését mutatja fel az idén. Csak Horvátország (4,0 százalék) közelíti meg, az eurózóna átlagos értéke pedig 2,4 százalékot tesz ki.

A meredek árnövekedés okai az energiátámogatások eltűnésében és a változó villamosenergia- és gázszerződések havi indexálásában rejlenek, amelyek gyorsan átkerülnek az árakba. De egy előrejelzett 2,9 százalékos inflációval 2025-ben és 1,9 százalékkal 2026-ban országunk az elkövetkező két évben ismét csatlakozna az euróövezethez (2,1 százalék, illetve 1,9 százalék).

A Bizottság végül figyelmeztet a növekvő költségvetési hiányra: 2024-ben a GDP 4,6 százaléka, 2025-ben 4,9 százaléka, 2026-ban pedig 5,3 százaléka. Ennek természetesen sok köze van az új politika elmaradásához a hosszan elhúzódó szövetségi kormányzati tárgyalások miatt, de az emelkedő nyugdíj- és szociális juttatási kiadásokhoz is. Továbbá országunk várhatóan magasabb kamatkiadásokkal is szembesül, mivel az adósságráta tovább növekszik (2025-re 105,1 százalék), és lejáró adósságokat kell újrafinanszírozni.