go to the original language article
„`html
Brüsszel – Szlovákia azoknak az uniós országoknak a csoportjában van, amelyek hatékonyabbá akarják tenni a források kohéziós politikán keresztüli felhasználását. Ezt Richard Raši (Hlas-SD), a beruházásokért, a regionális fejlesztésért és a digitalizációért felelős szlovák miniszter mondta az EU Versenyképességi Tanácsának csütörtöki (november 28-i) ülésén, amely a kohéziós politikára összpontosított. Erről számolt be a TASR tudósítója.
A kohéziós politikáról szóló utolsó találkozó, amelyet a magyar elnökség vezetett az Európai Unió Tanácsában, elmondása szerint arról szólt, hogyan kellene beállítani az euroalapokat a 2027 utáni új programozási időszakra.
„A lehető legnagyobb támogatást keresik a tagországok egységes álláspontja mellett. Mi a kohéziós politika baráti országainak csoportjában vagyunk, körülbelül 15-en vagyunk, és azt akarjuk, hogy osztott irányítási rendszeren átmenjünk. Tehát, hogy az euroalapok beállításába és az adminisztratív folyamat előkészítésébe minél több részvevőt bevonjanak egyetlen országból,” mondta Raši. Pontosította, hogy ez a régiók, városok és községek, az ott élő emberek bevonását jelenti.
Elmondása szerint az a törekvés, hogy a kohéziós alapok 2027 után ne „felülről irányítottak” legyenek, ahogy ez a nemzeti helyreállítási tervek esetében történt, amikor csak az egyes minisztériumok tisztviselői döntöttek.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy olyan nemzeti pozíciót készítsenek, amely fogadókész a fejlesztési támogatásra, biztosítja a felhasználás egyszerűsítését és rugalmasságát is, hogy az euroalapok irányítása az újonnan felmerült igények szerint változhasson. Ilyenek voltak például a pandémia vagy az ukrajnai háború.
Olyan helyzetekről van szó, amikor a tagállamok „kötve” vannak, és nem tudják azokat az erőforrásokat átcsoportosítani oda, ahol a legnagyobb szükség van rájuk.
„A fő üzenet az volt, hogy euroalapokat akarunk, osztott és többszintű irányítást akarunk. Azt szeretnénk, hogy ez egyszerűbb legyen, és hogy magunk tudjuk átcsoportosítani ezeket a forrásokat a tagállamokban, testre szabni őket. Nem akarunk nagyon kötve lenni az előírásokhoz, hogy hova pontosan kell az euroalapoknak irányulniuk,” vázolta a helyzetet Raši.
Hozzátette, hogy ha egyes régióknak többet kell befektetniük az infrastruktúrába és kevesebbet a digitális gazdaságba, akkor legyen erre lehetőség.
A 2027 utáni programozási időszakba tartozik az is, hogy az EU kibővülhet új tagállamokkal is. Raši elismerte, hogy ebben az esetben a kohéziós politika révén elérhető alapok teljes volumene több játékos között oszlik meg. És elismerte, hogy a kohéziót támogató országok a jövőbeli hosszú távú uniós költségvetés során több forrást fognak kérni.
Ezzel összefüggésben emlékeztetett arra, hogy Szlovákiában akár a közberuházásokra, a községek, városok és régiók korszerűsítésére fordított pénzek háromnegyede európai alapokból származik.
„Felkészülnünk kell arra, hogy egyszer az euroalapok megszűnnek. 2027 után még meglesznek, de kérdéses, hogy később is lesznek-e. Ami azt jelenti, hogy az euroalapokkal nemcsak a városok és községek hiányzó pénzügyi forrásainak pótlására kell foglalkoznunk, de olyasmibe kell fektetnünk, ami a jövőben több pénzt hoz a városoknak és községeknek,” jelentette ki. (november 28.)
„`