Have the article read by OpenAI (Beta). Please note that AI translations may take some time to process.A NATO-külügyminiszterek Bukarestben lezajlott értekezlete „nagyon sokat” jelent Románia presztízsének, de az ország biztonságának is – jelentette ki Bogdan Aurescu külügyminiszter, hangsúlyozva, hogy ezekben a napokban a regionális, európai és euroatlanti biztonság legfontosabb kérdéseiről folyt a vita.
A román diplomácia vezetője elmondta: szerinte Románia a NATO nagyra becsült tagállama. „Elismerik az észak-atlanti szövetség értékei és célkitűzései iránti erős elkötelezettségünket. (…) Románia rendkívül aktív, jelentős résztvevője volt a NATO számos műveletének, számos missziónak. Olyan szövetséges, amelyikre lehet számítani. A NATO-ban jelenleg ilyennek látják Romániát” – fejtette ki a kétnapos tanácskozás végén tartott sajtóértekezleten a külügyminiszter.
Hangsúlyozta, hogy Románia a történelem legerősebb politikai-katonai szövetsége, a NATO biztonsági ernyője alatt van. Kifejtette, hogy Oroszország ukrajnai inváziója óta a szövetségesek jelenléte megerősödött a keleti szárny északi és déli részén egyaránt, ahol harccsoportokat hoztak létre. Romána területén jelenleg mintegy 5000 NATO-katona tartózkodik.
Az értekezletre a NATO-csatlakozás előtt álló két állam, Svédország és Finnország mellett a Moldovai Köztársaság külügyminiszterét is meghívták.
„Néhány napig Bukarest volt az európai és euroatlanti szintű kül- és biztonságpolitika fővárosa. Minden szem ránk szegeződött, mert ezekben a napokban a regionális, európai és euroatlanti biztonság legfontosabb kérdéseiről folyt a vita. A NATO-tanácskozáson kívül (…) mi voltunk a házigazdái a müncheni vezetők találkozójának is. Emellett Románia először adott otthont a G7-ek találkozójának, és szintén első alkalommal vett részt külügyminisztere révén a G7-ek találkozóján” – részletezte Aurescu.
A rendezvények két napján több mint 45 hivatalos küldöttség volt jelen Bukarestben.
Blinken: a Fekete-tenger térsége kritikus pontja a NATO védelmének
A Fekete-tenger térsége kritikus pontja a NATO védelmének és védelmi stratégiájának – jelentette ki Antony Blinken amerikai külügyminiszter Bukarestben.
Az amerikai külügyminiszter arról beszélt, hogy Ukrajna megtámadásával „Oroszország háborús övezetté alakította a fekete-tengeri régió egyes részeit”, és az ukrajnai kikötőket lezáró orosz erők az utóbbi évek legsúlyosabb élelmiszerválságát idézték elő. Az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) és Törökország erőfeszítéseinek köszönhetően azonban kialakultak a biztonsági folyosók a Fekete-tengeren, és Románia is alapvető szerepet játszott az Ukrajnából érkező gabona és más élelmiszerek továbbításában – emlékeztetett Blinken.
„Nem hagyjuk magunkat elrettenteni, megszilárdítjuk a NATO jelenlétét a Fekete-tengertől a Balti-tengerig. Ennek érdekében szorosan együttműködünk a NATO-val, hogy a fekete-tengeri régióra vonatkozó stratégiát megerősítsük. Románáinak életfontosságú szerep jut ebben a helyzetben” – hangsúlyozta az amerikai külügyminiszter.
Stoltenberg: a NATO szükség esetén további erőket tud a fekete-tengeri térségbe vezényelni
A NATO-tagállamok már 2014-ben megállapodtak a szövetségesek fokozott jelenlétéről a Fekete-tenger térségében, miután Oroszország jogellenesen annektálta a Krím félszigetet, és az ukrajnai orosz invázió kezdete előtt és után jelentősen megnövelték és megerősítették jelenlétüket a régióban – jelentette ki Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára.
A NATO-főtitkár megemlítette, hogy az ukrajnai háború kezdete óta kettőtől négyre emelték a szövetséges harccsoportok számát a térségben, ezek közül egy Romániában van.
„Mivel felkészültünk az invázióra, már az invázió reggelén aktiváltuk védelmi terveinket. A Szövetségesek Legfelsőbb Parancsnoksága felhatalmazást kapott arra, hogy szükség esetén erőket vezényeljen ebbe a térségbe, amint ez meg is történt, de szükség esetén további erők is bevethetők a szárazföldön és a tengeren” – fogalmazott Stoltenberg.
Ukrajna légvédelmi rakétákat és transzformátorokat kér a Nyugattól; az USA újabb segélycsomagot ígért az áramellátás fenntartására
Ukrajna kedden Bukarestben légvédelmi rendszereket és transzformátorokat kért nyugati partnereitől, hogy megbirkózzon az energetikai infrastruktúráját ért orosz bombázásokkal; az amerikai külügyminisztérium újabb 53 millió dolláros segélycsomagot jelentett be Ukrajnának az áramellátás fenntartására.
”Legutóbb ezt mondtuk: fegyvereket, fegyvereket, fegyvereket. Most ehhez hozzátesszük: gyorsabban, gyorsabban, gyorsabban” – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a NATO-főtitkárával való találkozása előtt.
A sajtónak nyilatkozva Kuleba elmondta, hogy Ukrajnának légvédelmi rendszerekre és transzformátorokra van szüksége.
„Ha lesznek transzformátoraink és generátoraink, akkor képesek leszünk helyreállítani az áramellátást. Ha van légvédelmi rendszerünk, akkor meg tudjuk védeni magunkat a következő orosz rakétacsapások ellen. Röviden: Patriot (rakéták) és transzformátorok – ez az, amire Ukrajnának a legnagyobb szüksége van” – szögezte le az ukrán külügyminiszter.
A NATO-tagállamok külügyminisztereinek közös nyilatkozata: elkötelezzük magunkat a nyitott ajtók politikájának támogatása mellett
A Bukarestben ülésező NATO-külügyminiszterek közös nyilatkozatban erősítették meg a 14 évvel ezelőtti, szintén a román fővárosban tartott NATO-csúcstalálkozón tett kötelezettségvállalásokat, amelyek közül egyik a „nyitott ajtók politikájára” vonatkozik.
„Emlékeztetve arra, hogy a Nyugat-Balkán és a fekete-tengeri térség stratégiai fontosságú a Szövetség számára, értékeljük a partnerországaink – Bosznia-Hercegovina, Grúzia és a Moldovai Köztársaság – külügyminisztereivel tartott találkozót. A NATO támogatja ezen országoknak az integritás, az ellenálló képesség, a képességfejlesztés és a politikai függetlenség megerősítésére tett erőfeszítéseit. Elkötelezett támogatói vagyunk a nyitott ajtók politikájának. Megerősítjük a 2008-as bukaresti csúcstalálkozón hozott döntéseinket és mindazt, ami ezekből következik Grúziával és Ukrajnával kapcsolatban” – olvasható a nyilatkozatban.
A dokumentum aláírói felhívták a figyelmet, hogy Finnország és Svédország meghívott államokként vett részt a NATO-külügyminiszterek értekezletén.
„Csatlakozásuk biztonságosabbá teszi mind őket, mind az euroatlanti régiót. Biztonságuk fontos a szövetség számára, a csatlakozási folyamat során is” – szögezi le a közös nyilatkozat. (november 29.)
Az összeállítás az AGERPRES Európáról szóló híreiből készült. A kiadvány tartalmáért az AGERPRES felel. Hétfőnként és csütörtökönként jelenik meg.