A szegénység kockázata és az iskolai lemorzsolódás Spanyolországban az EU legrosszabbjai között van

Brüsszel – Spanyolország a szegénység és társadalmi kirekesztés kockázatának, az iskolai lemorzsolódásnak és a munkanélküliségnek köszönhetően az Európai Unió társadalmi konvergenciájában sereghajtó helyre került, a szerdán közzétett Európai Bizottság jelentése szerint.

Spanyolország negatív eredményeket mutat a brüsszeli által értékelt 17 társadalmi mutatóból 10-ben, ami a tíz közösségi partner közé sorolja, amelyek „esetleges kockázatot jelentenek a társadalmi konvergencia felfelé irányuló folyamatára”, miután elemezték a munkaerőpiaci helyzetet, a képzést és a huszonhét ország társadalmi kihívásait.

Közéjük tartozik Románia, Görögország és Olaszország is, amelyek Spanyolországnál rosszabb eredményei vannak, valamint Bulgária, Észtország, Magyarország, Litvánia, Horvátország és Luxemburg, amely országokat a közösségi végrehajtó hatóság most alaposabb vizsgálatnak vet alá.

Spanyolország esetében a Brüsszel által használt „jelzőlámpa” rendszer négy, a szegénység és társadalmi kirekesztés kockázatához, valamint az iskolai lemorzsolódáshoz kapcsolódó mutatót „kritikusnak” (piros) minősít, úgy véli, hogy az jövedelemegyenlőtlenség és a „nini” arány – fiatalok, akik sem tanulnak, sem dolgoznak – „figyelmet érdemelnek” (narancs), és hogy a foglalkoztatás helyzete „gyenge, bár javul” (sárga).

Szegénység és kirekesztés

„Spanyolország kihívásokkal szembesül a szociális védelem és az inklúzió tekintetében” – kezdi az Európai Bizottság elemzése, amely rámutat, hogy 2023-ban a szegénység és társadalmi kirekesztés kockázatának kitett népesség aránya 26,5%-ra nőtt általánosan és 34,5%-ra a gyermekek körében, „jóval meghaladva” az EU-ban jellemző 21,3%-os és 24,8%-os átlagot.

Brüsszel úgy véli, hogy ez részben azzal magyarázható, hogy a társadalombiztosítási rendszerek nehézségekkel küzdenek a megfelelő fedezet biztosítása kapcsán, a közszolgáltatásokhoz való regionális különbségek a hozzáférésben, valamint a dolgozó szegények körében fennálló „tartósan” magas szegénységi arány miatt.

Továbbá hozzáteszi, hogy bár javult, az egyenlőtlenség az jövedelemszinten magas maradt 2023-ban, az EU-ban mért 4,7-tal szemben 5,5-tel, ami az leggazdagabb 20% és a legszegényebb 20% közötti jövedelemarányt jelenti.

A Bizottság továbbá hangsúlyozza, hogy a szociális juttatások (a nyugdíjak kivételével) a szegénység csökkentésében való hatékonysága 22,9%-ra esett vissza, szemben az EU-ban jellemző 34,7%-kal, és hogy ezek különösen hatékonytalanok a gyermekszegénység kezelése szempontjából.

Munkanélküliség és iskolai lemorzsolódás

A spanyol munkaerőpiac tekintetében Brüsszel kiemeli, hogy „jelentősen javult, de továbbra is kihívásokkal néz szembe”.
Míg a foglalkoztatási ráta „jelentősen” nőtt 70,5%-ra, de elmarad az EU 75,3%-ától, és a munkanélküliség (12,2%) és a tartós munkanélküliség (4,3%) szintjei „még mindig nagyon magasak a nagy csökkenések ellenére”, így ezek a mutatók a tavalyi „kritikus” szintről kikerültek, de továbbra is „gyengék”.

A jelentés azt is kéri, hogy figyeljék a még mindig magas „nini” arányt, annak ellenére, hogy 2023-ban 12,3%-ra csökkent, és kiemeli, hogy még ha a háztartások egy főre jutó jövedelme „erőteljes növekedést” is mutatott, ez a mutató továbbra is „gyenge”.

Ezenkívül a Bizottság „kritikusnak” minősítette a 13,7%-os iskolai lemorzsolódási arányt az EU-ban jellemző 9,5%-kal szemben, annak ellenére, hogy a szint csökkent, és hangsúlyozza, hogy különösen magas az ország déli és keleti részén.

A pozitív oldalon a jelentés kiemeli, hogy Spanyolország az egyik legjobb az EU-ban, ami a fogyatékkal élő személyek foglalkoztatási különbségét illeti, amely a legkisebb a blokkban és tovább csökken, továbbá az átlagnál magasabb a három év alatti gyermekek bölcsődében való részvételében, valamint a digitális készségekkel rendelkező állampolgárok arányában.

Az ország összhangban van az uniós átlaggal más vizsgált mutatók, mint például a lakhatási költségek, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, a felnőttképzés és a foglalkoztatási nemi különbség tekintetében.

Így Spanyolország második éve következetesen a sereghajtók között marad ebben a jelentésben, amelyet először 2023-ban készítettek el éppen a spanyol és belga kormány kezdeményezésére, amely ösztönözte a kezdeményezést, hogy az Európai Szemeszter, amely a huszonhét ország gazdaságpolitikáit koordinálja, társadalmi mutatókat is elemezzen. (december 18.)