De Wever alig két órája volt hivatalban, amikor hétfő reggel behajtott az Egmont-palota belső udvarára, hogy részt vegyen első európai csúcstalálkozóján, és „azonnal a mélyvízbe ugorjon”. Az új miniszterelnök egy kormányprogrammal büszkélkedhetett, amely a védelmi kiadások növelését ígéri.
Belgium, akárcsak az összes többi NATO-tagállam, 2014-ben megígérte, hogy a GDP 2 százalékát védelemre fordítja, de ez sosem valósult meg. „Ebben a költségvetésben azonban további források állnak rendelkezésre ennek végrehajtására” – biztosította De Wever, aki „szigorú ambícióját” fejezte ki, hogy ez a ciklus elérje a 2 százalékot. Közben azonban a NATO-körökben már 3 vagy akár 5 százalékról beszélnek. „Miközben mi felzárkózunk, a mezőny többi része tovább fog haladni” – ismerte el De Wever.
A NATO főtitkára, Mark Rutte nem kívánt konkrétan kommentálni a belga védelmi terveket. Azonban ismét világossá tette, hogy „2 százalék egyszerűen nem elég”. Hogy azonnal 5 százalékra kell-e emelni, ahogy azt Donald Trump amerikai elnök szorgalmazza, a holland elnök nyitva hagyta. „De biztos vagyok benne, hogy idén később sokkal magasabb célokról fogunk dönteni” – mondta Rutte.
De Wever első európai csúcstalálkozóján elsősorban „hitelességet” remél teremteni kormánya azon szándékáról, hogy többet fektessen a védelembe. „Költségvetésünk rossz lábon áll (…) nem tudunk csodákat tenni, de remélem, hogy meggyőzőek lehetünk költségvetésünk növekedésével és a hiányunk megszüntetésével” – mondta. De Wever azonban nem lelkesedik a közös európai hitelekért. „Ezek mellett valójában nem vagyunk megtalálhatók. A kormányprogramban az áll, hogy az európai költségvetésben kell megoldásokat találnunk.”