go to the original language article
Mindenki, többé-kevésbé, ismeri Európa mítoszát, a fiatal hercegnőt, akit Zeusz elragadott az ősi Föníciából, és elhozott a kontinensre, amely az ő nevét vette fel. De hányan tudják, hogy az ókori Makedónia szívében létezett az ókor leginkább európai városa, Europosz, amely ma a Kilkísz regionális egység határain belül található?
„Europosz az ókori Bottiaea egy fontos városa volt, mindössze 18 km-re a makedón királyság fővárosától, Pellától. Ez volt az ‘Európa Városa’, egy epigraphikus bizonyíték szerint a Kr.e. 2. század végéről egy tiszteletbeli alapzat szerint, Marcus Minucius Rufus, a helytartó számára. A római tisztviselő, aki ebből a felirattól ismeretes, nem ismeretlen számunkra. Tudjuk róla Rómából is, mivel Segített Makedónia tartományánák, és különösen Europoszt megvédeni, hogy ne essenek gál és más törzsek kezébe.
Tiszteletére a városban, amit megvédett, egy szobrot állítottak fel, amelynek a tartója részben megmaradt, amelyen a tiszteletbeli felirat látható, és további tárgyakkal együtt bemutatjuk a Nemzeti Régészeti Múzeumban (EAM)” – mondja Georgía Stratouliné, a Kilkísz Régészeti Felügyelet vezetője az APE-MPE-nak.
A kiállítás, amely 2025. március 16-ig, vasárnapig tart (lehet, hogy meghosszabbítási engedélyt kap), az EAM sikeres rendezvénysorozata, a „Múzeumok találkozója a Nemzeti Múzeumban” keretében valósul meg, és a második „Találkozó” – az első a Dodónai jóslati leadólemezek bemutatása volt. Itt első alkalommal Athénban az ókori Europoszból származó régiségek láthatók, egy virágzó város a makedón királyság központjában, híres polgárokkal a Panhellén Szentélyekben, a makedón arisztokrácia kiemelkedő tagjaival és erőteljesen felismerhető identitással a modern társadalom számára, amely Seleukosz I. szülőhelye volt, Nagy Sándor egyik legfontosabb utóda.
Mit tudunk azonban a városról, amelyiknek ilyen jellegzetes neve van? A mítosz szerint Europosz genealógiailag összekapcsolódik a makedónok névadó hősével, Europóval, Makedónosz és Oritia, Kékroposz lányának fiával. Etimológiailag a Europosz szó jelentése ‘széles’, ami esetleg tükrözi a terület morfológiáját, az Axiosz széles és hajózható völgyében, a Paiko erdős hegyének árnyékában. Az etimológiai kapcsolat a kontinens nevünkkel természetesen nyilvánvaló” – mondja G. Stratouli azokról a városokról, amelyek ma két márkanevet viselnek: Europosz és Seleukosz I. Nikátórt, a Szeleukida-dinasztia és a hellenisztikus világ alapítóját.
„Thukididész szerint, a klasszikus időkben a városnak nagyon erős falai voltak, amelyek Kr.e. 429-ben megvédték a thrakiai király Sitalkész támadásától. Már akkor is jelentős város volt, és a hellenisztikus időszakban virágzott, majd később is az 2. és 1. században Kr.e., annak ellenére, hogy ismétlődő ellenséges támadások érte őket. Ez azért volt, mert Europosz nagyon stratégiai helyen, a régebben hajózható Axiós völgyében helyezkedett el, amely a Thermaikosz-öbölbe ömlött. Amint azt tárgyakkal és fali felületekkel is bemutattuk a kiállításon, Europoszban a Kr.e. 4. századból származó attikai márvány sírkőemlékműveket találtak. A formák tipológiájából és megmunkálásuk alapján úgy tűnik, hogy ezek importált termékek. Ha nem lenne a tenger, majd a folyó, könnyű lenne márványt mozgatni, ami tonnákat nyom, az Attikából észak felé?”, mondja az APE-MPE-nak G. Stratouli arról, milyen fontos volt az ókorban egy ilyen közel az Axióshoz fekvő város, de a makedón királyi főváros, Pella (egykor fontos kikötő) közelében is.
Az Europosz korai hellenisztikus temetkezési emlékműveinek gazdag fémleletei (Kr.e. 4. század vége – Kr.e. 3. század eleje), amelyeket az 1990-es években Thómi Szavvopoulou régész tártak fel, valamint a hellenisztikus Mesźias-sejthalom síregyüttesével, amelyet 2020-2021-ben egy ásatás vezetett Giorga Stratouli irányításával, egykor Europosz területén, közvetett bizonyíték, hogy kevés polgára lehetett gazdasági jólétben, mint azok, akik _ ευρωπαίοιként említődtek a Larissa vagy a peloponnészoszi Argos szentélyeiben Kr.e. 4. és 3. században, de népszerű, mint Machatasz Europoszból, akit a delphoi jóslatók listáján említenek, melyet meglátogattak ő és családja, különleges megtiszteltetéseket élvezve ő magas társadalmi helyzete miatt,” – magyarázza az APE-MPE beszélgetőpartnere.
„Ezenkívül Europoszból származott Seleukosz I. Nikátór, a Szeleukida-dinasztia alapítója és a hellenisztikus világ vezetője, Arriánosz történész által a Nagy Sándor utódai közül a legfontosabb, aki számtalan más város mellett megalapította a Doura-Europoszt az Eufratész mellett, egy olyan területen, amely nagyon hasonlított szülőföldjére” – tájékoztatja az EAM kiállításának apropóján G. Stratouli Az EAM kiállításában, ahol a Kilkísz Régészeti Múzeumból származó leletek mellett két 10 perces videó is bemutatásra kerül, amelyek az EFA Kilkísz gyártmányai, az egyik Seleukosz történeti útját mutatja be „Seleukosz I. Nikátór. Europoszból a hellenisztikus világba” címmel és a másik, „Európa városa” címmel az Europosz régészeti helyszínről.
„A kiállításon megpróbáltuk bemutatni az ókori város fontosságát és rámutatni arra, hogy hozzájárulhat Közép-Makedónia turisztikai fejlődéséhez. Az ókori városnak és temetőinek nagyon kis részét tártuk még fel. Üdvös munka lenne, ha a kutatások folytatódnának. A város, amely Kr.e. 10. században kezdett kialakulni, vagyis a korai vaskor idején, virágzó volt a klasszikus, hellenisztikus és római korszakban, főként stratégiai elhelyezkedése miatt, amely ellenőrizni tudta az Egei-tengertől a Balkán belvidéke felé vezető kereskedelmi útvonalakat, valamint azért, mert az Axiós termékeny völgye lehetőséget adott nem csak a gabona, szőlő és olajtermelésre, hanem az állattenyésztésre is. Még ma is virágzik az állattenyésztés a Kilkísz területén. Ne felejtsük el, hogy Kilkísz területe gazdag ásványi nyersanyagokban,” hangsúlyozza a régész.
A jelenlegi látogatható régészeti helyszín, amely 21 hektár területet foglal magában, magában foglalja Europosz római és paleo-keresztény temetőinek egy részét, ahol különböző típusú temetkezési emlékművek maradtak fenn, ezek közül kiemelkednek a monumentális téglából épített boltozatos sírok. A helyszínen az „Ókori Europosz Információs Központ” működik, amely részletes tájékoztatást nyújt a látogatónak ennek a jelentős városnak a történetéről, valamint örököséről, Seleukosz I. Nikátórról. Az irányított régészeti terület déli részén különböző időszakoknak a temetői terülnek el. Ezen kívül a Kilkíszi EFA egyik hat lenyűgöző útvonala közül, amit ajánl, az „Európa Városa”.
Tudni kell, hogy az „Európa elrablása. Utazás a mítoszon keresztül egy olyan ismeretlen ősi város földjére” régészeti útvonal első bemutatásakor február 22-én, a „Európa városa” kiállítói állomáson Dr. Georgía Stratouli fog vezetést tartani, míg az eseményt az őskor zenéjével gazdagítják majd Athanasia Kleopasz és Theodorosz Koumartzisz, a Seikilo Ancient World Music zenei formáció előadói. A másik két rendezvényt március 8-án és 22-én tartják meg, szintén szombati napon, 13:00 órakor. A három bemutatón az EAM és a Kilkísz EFA régészei a látogatókat a Múzeum termeiben fogják fogadni és velük együtt kutatják majd Európa mítoszának származását a bronzkori keleti mediterrán térségből az ősi Makedónia királyságának történeleméig. (2025.02.23.)