go to the original language article
Berlin (dpa) – Hatalomváltás Németországban: A konzervatív CDU/CSU testvérpártok egyértelmű győzelmet arattak a szövetségi választásokon, és valószínűleg Friedrich Merz lesz a következő kancellár. Az előzetes eredmények szerint a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) a második helyen áll. Mögöttük következik a szociáldemokrata SPD, amely történelmi mélypontra zuhan, valamint a Zöldek. A Baloldali Párt meglepően erősen képviselteti magát a Bundestagban, a német parlamentben. A bal-konzervatív Bündnis Sahra Wagenknecht (BSW) és a liberális Szabad Demokraták (FDP) azonban elbuknak az öt százalékos küszöbön, és nem jutnak be a parlamentbe.
Most minden egy CDU/CSU és SPD koalíció felé mutat, mert a fekete-zöld koalíciónak (CDU/CSU és Zöldek) nincs többsége a mandátumokban. Az AfD-vel, amely a választásokon 20,8 százalékra duplázott (2021: 10,4 százalék), és amelyet részben szélsőjobboldaliként soroltak be, a CDU vezetője, Merz kizárta az együttműködést.
Merz: «Gyorsan cselekvőképesnek kell lennünk»
A szakszervezetek az előzetes eredmények szerint 28,5 százalékot érnek el (2021: 24,1 százalék). Merz CDU vezetőjének most kiváló esélyei vannak arra, hogy Olaf Scholz (SPD) után a következő kancellár legyen – bár egyelőre ő marad hivatalban. Merz bejelentette, hogy legkésőbb húsvétig kormányt kíván alakítani. Merz hangsúlyozta, hogy Európának is fontos, hogy ne legyenek elhúzódó viták. Az X-en azt írta, hogy Európa Németországra vár. «Most gyorsan cselekvőképesnek kell lennünk.»
Scholz átveszi a felelősséget
Az SPD a szövetségi választásokon 16,4 százalékot ért el (2021: 25,7 százalék), ez volt a legrosszabb eredménye. Scholz keserű eredményről és vereségről beszélt, amelyért ő is felelősséget vállal. Koalíciós tárgyalások esetén nem áll rendelkezésre tárgyalásvezetőként.
A Zöldek, Robert Habeck kancellárjelöltjével 11,6 százalékra (2021: 14,7 százalék) süllyedtek. A Baloldali Párt jelentősen javította eredményét, 8,8 százalékra (2021: 4,9 százalék).
A FDP, amely csupán 4,3 százalékkal kiesik a parlamentből (2021: 11,4 százalék), most vezetőségi váltás előtt áll: Christian Lindner pártelnök este az X-en azt írta: «Most visszavonulok az aktív politikából.» Az Sahra Wagenknecht BSW-je hajszál híján bukik el az öt százalékos küszöbön: a Szövetségi Választási Iroda szerint a BSW 4,972 százalékot ér el.
Az új Bundestag 630 képviselői hellyel rendelkezik – a többség megszerzéséhez 316 hely szükséges. Az unió az előzetes eredmények szerint 208 helyet ér el az új parlamentben. Az SPD 120 mandátumot szerez. A két frakció kormánykoalíciója így lehetséges. A fekete-zöld koalícióhoz az eredmények nem elegendőek: a Zöldek csupán 85 képviselőt kapnak. Az AfD jelentősen megnöveli frakcióját, 152 mandátummal. A Baloldali Párt 64 képviselőt állít. Ismét mandátumot szerez a Délszláv Választási Szövetség, amelyet a dán és fríz kisebbség pártjának mentessége miatt nem vonatkozik rá az öt százalékos küszöb.
AfD kormányzati részvételre vágyik
Az AfD vezetője, Alice Weidel történelmi eredményről beszélt. «Minket le akartak felezni, az ellenkezője történt.» Az AfD készen áll az együttműködésre az Unióval. «Kezünk mindig ki lesz nyújtva a kormányzati részvételre, hogy a nép akaratát megvalósítsuk.» Egyúttal kijelentette: «A többieket üldözni fogjuk, hogy ésszerű politikát folytassanak országunk számára.» Az AfD erőssége az öt kelet-német tartományban van, ahol az AfD lett a legerősebb erő.
Az ARD és ZDF közszolgálati csatornák szerint a választási részvétel 83,0 és 83,1 százalék között volt, ami magasabb, mint 2021-ben (76,4 százalék), és elérte a legmagasabb értéket az újraegyesítés óta. Szavazásra 59,2 millió ember volt felszólítva, ebből körülbelül 42 százalék hatvan éves vagy annál idősebb volt.
A választást hét hónappal előrehozták – előzetes időpontkijelölésre csak 1972-ben, 1983-ban és 2005-ben került sor. Az ok, hogy az SPD, a Zöldek és az FDP koalíciója novemberben felbomlott.
A kampány utolsó szakasza főként a migráció körül forgott
Az utolsó téli választási kampányt a migráció határainak korlátozásával kapcsolatos vita jellemezte. Merz azt követelte, hogy a menedékkérőket is vissza kelljen utasítani a német határoknál, ami a Zöldek és SPD szerint ellentétes lenne az uniós joggal. Merz éles bírálatokat kapott, miután a Bundestagban az Unió a migrációs politika egyik javaslatát az AfD szavazataival fogadta el. (Február 24.)