Pozsony – A Bukaresti Kilencek csoport csúcstalálkozóján elfogadott közös nyilatkozat szerint a B9-ek támogatják Ukrajna NATO-csatlakozását, „amint a körülmények ezt lehetővé teszik”.
„Ukrajna az euroatlanti térség szerves része, és a biztonsága összefonódik a szövetségesek biztonságával. Határozottan támogatjuk Ukrajna euroatlanti törekvéseit, és megerősítjük a 2008-as bukaresti határozatokat, amelyek szerint Ukrajna a NATO tagja lesz” – olvasható a Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Szlovákia vezetői által aláírt dokumentumban.
A nyilatkozat szerint a B9-ek „remélik”, hogy a vilniusi NATO-csúcson „új szintre emelik” a politikai kapcsolatokat Ukrajnával, és „új politikai irányt indítanak el, amely Ukrajna NATO-csatlakozásához vezet, amint a körülmények ezt lehetővé teszik”.
A B9-ek a nyilatkozatban „teljes mértékben” elismerik a balti-tengeri, fekete-tengeri és nyugat-balkáni régió stratégiai jelentőségét a NATO számára.
„Fokozzuk a NATO támogatását Bosznia-Hercegovinával, Grúziával és a Moldovai Köztársasággal szemben, hogy megerősítsük integritásukat és ellenálló képességüket minden rosszindulatú befolyással szemben. E tekintetben elismerésünket fejezzük ki a Moldovai Köztársaságnak a stabilitás fenntartására és a reformok európai úton való előmozdítására tett erőfeszítéseiért” – szögezik le.
A kilenc állam vezetői továbbá megerősítették azt is, hogy „rendíthetetlenül támogatják” Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását nemzetközileg elismert határain belül.
„Ez az egyetlen módja a béke és a szabályokon alapuló rend helyreállításának Európában. A lehető leghatározottabban elítéljük az Ukrajna elleni brutális, indokolatlan és törvénytelen háborút. Ukrajnának törvényes joga van megvédeni magát ezzel az agresszióval szemben, a nemzetközi joggal és az ENSZ alapokmányával összhangban” – olvasható a B9-ek közös nyilatkozatában. (június 6.)
Iohannis: alapvetően fontos a B9 államainak közös jövőképe
„Minket, a keleti szárny NATO-szövetségeseit közvetlenül érintenek az Oroszország által kirobbantott pusztító háború negatív hatásai” – mondta a román államfő, emlékeztetve arra, hogy Románia az a szövetséges ország, amelynek a leghosszabb határa van Ukrajnával.
„Ezért mindannyian megértjük, hogy meg kell erősíteni országaink védelmét, és létre kell hozni egy koherens, egységes, hiteles és erős védelmet a NATO keleti szárnyán” – nyilatkozta Klaus Iohannis.
Stoltenberg szerint a vilniusi csúcstalálkozón jelentős döntések fognak születni
Pozsony – Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a rendezvény megnyitóján elmondta, a júliusban esedékes vilniusi találkozón olyan megegyezés születik a résztvevő országok részéről, amellyel tovább emelik majd az Ukrajnának nyújtott támogatásokat, oly módon, hogy az ország elérhesse az észak-atlanti szövetség sztenderdjeit.
A Szövetség honlapján közzétett közlemény szerint Stoltenberg hangsúlyozta: “Minden szövetséges egyetért abban, hogy a NATO ajtaja nyitva marad, hogy Ukrajna a Szövetség tagja lesz, és hogy Oroszországnak nincs vétójoga”.
A szövetséges államok emellett „új védelmi tervek és új haderőmodell” kidolgozását kívánják vállalni, amely eredményeként megnő a magas szintű harckészültségű csapatok száma és megerősödik a Szövetség ellenőrző képessége. (június 6.)
Az összeállítás az AGERPRES Európáról szóló híreiből készült. A kiadvány tartalmáért az AGERPRES felel. Hétfőnként és csütörtökönként jelenik meg.