es flag go to the original language article
This article has been translated by Artificial Intelligence (AI). The news agency is not responsible for the content of the translated article. The original was published by Europa Press.

Barcelona – A hőség több mint 47 000 halálesetet okozott Európában 2023-ban, és Görögország, Bulgária, Olaszország és Spanyolország voltak a leginkább érintett országok, a barcelonai Globális Egészségügyi Intézet (ISGlobal) tanulmánya szerint, amelyet a La Caixa Alapítvány támogatott.

A kutatás, amelyet a ‘Nature Medicine’ tett közzé, 35 európai ország 823 régiójának hőmérsékleti és halálozási adataira épül, és kijelenti, hogy 2023 volt a „világméretűen legmelegebb, és Európában a második legmelegebb” év. 

A tanulmány összesen 47 690 halálesetet számol a magas hőmérsékletek következtében, ebből 47 312 történt május 29. és október 1. között, az év „legmelegebb” időszakában.

Az eredmények az európai déli országokat azonosítják a „leginkább érintettnek”, mivel ezekben mutatkoznak a legmagasabb hőséggel kapcsolatos halálozási arányok: Görögország (393 haláleset millió lakosra vetítve), Bulgária (229), Olaszország (209), Spanyolország (175), Ciprus (167) és Portugália (136).

Az ISGlobal 2022-ben végzett egy hasonló tanulmányt, amely a 2022-es nyár folyamán több mint 60 000 hőséggel kapcsolatos halálesetet számolt össze, és a 2023-as jelentésben azt kívánta is felmérni, hogy történt-e „a hőséggel szembeni sebezhetőség csökkenése” Európában, ami a hőmérséklet-emelkedéshez való alkalmazkodásra utal.

A kutatók kiszámolták, hogy ha a 2023-as hőmérsékletek 2000-2004 között történtek volna meg, az akkor becsült hőséggel kapcsolatos halálozási arány meghaladta volna a 85 000 halálesetet, ami 80%-kal magasabb, mint a 2015-2019 közötti hőséggel szembeni sebezhetőség.

Az ISGlobal kutatója, Elisa Gallo, kifejtette, hogy ezek az adatok azt mutatják, hogyan zajlottak az alkalmazkodási folyamatok a társadalomban a magas hőmérsékletekhez a jelen évezred folyamán, „ami drasztikusan csökkentette a hőséggel szembeni sebezhetőséget és az elmúlt nyarak halálozási terhét”.

Gallo a hőséggel szembeni sebezhetőség csökkenését a „globális társadalmi-gazdasági haladásnak, az egyéni viselkedés javulásának és a közegészségügyi intézkedéseknek, mint például a 2003-as rekordnyár után bevezetett hőségmegelőzési terveknek” tulajdonítja.

A tanulmány arra is figyelmeztet, hogy a nők és a 80 év felettiek a leginkább hőségnek kitett társadalmi csoportok, pontosítva, hogy 2023-ban a hőséggel kapcsolatos halálozási arány 55%-kal magasabb volt a nők, mint a férfiak esetében, és 768%-kal magasabb a 80 év felettiek, mint a 65-79 évesek esetében. (augusztus 12.)