Have the article read by OpenAI (Beta). Please note that AI translations may take some time to process.Brüsszel – Hat közép- és kelet-európai ország, köztük Románia mezőgazdasági termelőinek mintegy 200 képviselője tiltakozott kedden az Európai Bizottság székhelye közelében a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazat problémái miatt, amelyeket az ukrajnai konfliktus váltott ki.
A tüntetők többek között az ukrán mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre vonatkozó vámok és behozatali kvóták újbóli bevezetését, valamint az ukrán gabona importtilalmára vonatkozó intézkedések meghosszabbításár kérték legalább 2024. június 14-ig, hogy a közép- és kelet-európai országokban fennmaradó tárolókapacitást az idei nyári betakarítás után az Európai Unióban megtermett gabona tárolására lehessen használni.
A brüsszeli tüntetésen Romániából a Mezőgazdaságért és az Együttműködésért Szövetségbe tömörült Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Termelők Országos Szövetsége (PRO AGRO), a Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR), a Növényipari Szövetkezetek Országos Szövetsége (UNCSV) és a Gazdák Ereje Egyesület mintegy 50 tagja vett részt.
„A lengyel, magyar, cseh, szlovák, szlovák és bolgár kollégákkal együtt megpróbálunk egy nagyon erős figyelmeztető jelzést küldeni arra, hogy az öt fő ukrán mezőgazdasági termékre vonatkozó behozatali tilalmat június 5. után 2024. június 14-ig meg kell hosszabbítani. Nagyon nagy a kockázata annak, hogy a betakarítási időszakban nem lesznek szállítási és tárolási kapacitások, így a gazdák vagy betakarítják a termést és a mezőn hagyják, vagy nem takarítják be, abban a reményben, hogy ősszel viszonylag jó termés lesz, bár az ország két-három régiójában az aszály miatt vannak problémák” – nyilatkozta az AGERPRES-nek a Mezőgazdaságért és az Együttműködésért Szövetség elnöke.
Florentin Bercu elmondta, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek tranzitjának sokkal szigorúbb ellenőrzésére van szükség. „Gondoskodnunk kell arról, hogy termékek áthaladjanak az országon, és ne maradjanak itt” – jelentette ki. Szerinte tiltani kellene a folyamatban lévő szerződések visszamenőleges hatályú módosítását az importált termékek mennyiségének növelésére. Megjegyezte, a június 5-ig érvényben lévő importtilalom ellenére továbbra is nagy mennyiségű mezőgazdasági termék érkezik Ukrajnából, az áruforgalom nem mérséklődött.
Hozzátette, hogy lisztet, kukoricalisztet és nyers napraforgóolajat szállító teherautók torlódtak fel, ami azt jelenti, hogy az elsődleges feldolgozási ágazat is jelentős problémákkal küzd.
Másrészt Bercu fontosnak nevezte az Európai Bizottságnak azokat az intézkedéseit, amelyekkel mérsékelni próbálja az ukrajnai háborúnak az európai mezőgazdaságra, köztük a román mezőgazdaságra gyakorolt hatását. Számításai szerint a romániai gazdákat mintegy 5 milliárd eurós kár érte a háború kezdetétől, és a Brüsszel által felajánlott 10 millió eurós kárpótlás egy nevetséges összeg, amely még az ukrán termékeket szállító járművek okozta kátyúk betömésére sem elég. Közölte, hogy a romániai gazdák számítanak az Európai Bizottság által utólag felajánlott 30 millió eurós kárpótlása, amit a Mezőgazdasági és Halászati Tanácsnak (AGRIFISH) még jóvá kell hagynia, annak ellenére, hogy ezt a támogatást 12 tagállam ellenzi.
„Ha ezt nem fogadják el, akkor nagyon fontos, hogy vezessenek be importkvótát az ukrán mezőgazdasági termékekre a tagállamok területe és népessége szerint. A cél a kockázatot szétterítése, hogy a legnagyobb nyomás ne Románián és Lengyelországra nehezedjen, amelyek a legközelebbi és leginkább érintett országok” – magyarázta.
A közép- és kelet-európai mezőgazdasági termelők képviselői a közlekedési útvonalak, a szállítási és kikötői infrastruktúra kiépítésének finanszírozását kérik, hogy lehetővé váljon a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek hatékony tranzitja Ukrajnából a balti és fekete-tengeri kikötőkbe. Szerintük szükség van továbbá megfelelő közlekedési infrastruktúra és logisztikai központok létrehozására az ukrán termékek Románián és Bulgárián keresztül történő elszállításához a görögországi Thesszaloniki kikötőjébe. Ez lehetővé teszi a konstancai útvonal megnyitását a román export előtt is.
Florentin Bercu elmondta, hogy a konstancai kikötőben egyenlő feltételeket kellene biztosítani a Romániából és az Ukrajnából származó termékek forgalmának. Jelenleg ugyanis az történik, hogy a román kamionofőröknek meg kell várniuk, amíg az ukrán rakományt kirakodják a hajókról, még akkor is, ha az utánuk érkezett a kikötőbe. „Mi is segíteni akarunk Ukrajnának, és különösen az ukrán gazdáknak, de sajnos a kereskedők azok, akik spekulálva profitáltak a mi támogatásunkból, és nem a gazdák” – jelentette ki a Mezőgazdaságért és az Együttműködésért Szövetség elnöke. (május 23.)
Az összeállítás az AGERPRES Európáról szóló híreiből készült. A kiadvány tartalmáért az AGERPRES felel. Hétfőnként és csütörtökönként jelenik meg.