A szankciók 450 milliárd dollárba kerültek az orosz gazdaságnak

Három évvel az uniós szankciók bevezetése után Oroszország jövedelme az EU-val való kereskedelemből 74 százalékkal csökkent, az olajimport 90 százalékkal esett vissza, míg a gázimport 45 százalékról 13 százalékra csökkent. „A szankciók 450 milliárd dollárba kerültek az orosz gazdaságnak” – jelentette ki Brüsszelben David O’Sullivan, az EU szankciókkal foglalkozó különleges megbízottja.

O’Sullivan szerdán részt vett az EU Oroszország elleni szankcióinak hatékonyságáról és végrehajtásáról szóló meghallgatáson, amelyet az Európai Parlament néppárti képviselője, a PO-ból származó Andrzej Halicki és az EPP-ből származó lett képviselő Sandra Kalniete szervezett Brüsszelben.

Az ír politikus emlékeztetett arra, hogy az oroszországi ukrajnai invázió óta az Európai Unió 16 szankciós csomagot vezetett be Oroszország ellen. „Meg kell érteni ezeknek a szankcióknak a súlyát, és hogy ez példátlan lépés volt, különösen, hogy a szankciók bevezetésekor egyhangúságot kellett elérnünk” – mondta O’Sullivan.

Mint azt ismertette, 2021-ben Oroszország még az EU ötödik kereskedelmi partnere volt, és az uniós árukereskedelem 5,8 százalékát képviselte közel 260 milliárd euró értékben évente. „Három évvel később a szankciók eredményeként a kereskedelmi bevételek Oroszországgal 74 százalékkal csökkentek, ami a szankciók hatékonyságát mutatja” – jegyezte meg a szakértő. Az orosz olajimport is 90 százalékkal csökkent, míg a gázimport 45 százalékról csupán 13 százalékra esett vissza.

„Természetesen bárki mondhatja, hogy a kereskedelem és az import továbbra is folyik, de amit három év alatt elértünk, az valami rendkívüli” – értékelte a politikus.

Hangsúlyozta, hogy a szankciók célja elsősorban az volt, hogy megfosszák Oroszországot a fegyvergyártáshoz szükséges technológiától, és csökkentsék az orosz gazdaság hadi támogatására fordított bevételeket. „És itt a szankciók, bár nem tökéletesek, hatékonyak. Becsléseink szerint az orosz gazdaság 450 milliárd dollárt veszített. Hamis narratívát hallunk, hogy az orosz gazdaság jól teljesít, hogy 3-4 százalékos növekedést regisztrált. De ne felejtsük el, hogy Oroszországban egyidejűleg nagy az infláció. Hivatalosan 10 százalékos, nem hivatalosan akár 20-25 százalékos is lehet” – mondta a szakértő. Mint elmondta, Oroszország ma szinte 30 százalékát, azaz GDP-je 6-8 százalékát fordítja védelmi kiadásokra. „Putyin kannibalizálta a polgári gazdaságot, hogy hadigazdaságot vezessen. Ezt egy darabig lehet folytatni, de nem örökké” – mondta O’Sullivan.

Mint értékelte, az EU ebben a pillanatban nem mondhat le a szankciókról, különösen, hogy ezek nyomásgyakorlási eszközként hathatnak Oroszországra a béketárgyalások során. Erősíteni kell azonban az elkerülésük elleni harcot. „Európai ipartól kérünk segítséget, és az nagyon komolyan veszi a szankciók betartását. Ne feledjük azonban, hogy ezeket a szankciókat önállóan az EU és partnerei vezették be, nem az egész ENSZ közösség, ami azt jelenti, hogy nem minden államnak tetszenek ezek a szankciók.

A rendezvény szervezői, Halicki és Kalniete szintén egyetértettek abban, hogy az EU-nak nemcsak erőteljesebb nyomást kell gyakorolnia Oroszországra, hanem további, még súlyosabb szankciókat kell rá kiszabnia, valamint ezen szankciók végrehajtását és alkalmazását biztosítania kell. „Néha hallok olyan megjegyzéseket, hogy mivel 16 csomagot vezettünk be, az azt jelenti, hogy a szankciók nem működnek. Ez nem igaz” – mondta Halicki, hozzátéve, hogy az EU-nak sikerült gyengítenie az orosz gazdaságot, korlátoznia az oroszországi haditechnológia elérhetőségét, és befagyasztania az orosz eszközöket, bár – mint megjegyezte – az EU még nem döntötte el, hogyan fogja ezeket a pénzeket felhasználni. „Két dolog biztos: biztosan nem tér vissza Putyinhoz, és biztosan legalább részben Ukrajna újjáépítésébe fognak befektetni” – tette hozzá O’Sullivan.

Február 24-én, az oroszországi ukrajnai invázió harmadik évfordulóján a tagállamok elfogadták a 16. szankciós csomagot Oroszország ellen. Dolgoznak a 17. csomagon. (05.03.2025)