go to the original language article
A városainknak ellenállóbbá, emberségesebbé és környezetileg fenntarthatóbbá kell válniuk, hangsúlyozta Apóstolos Tzitzikóstász, a Fenntartható Közlekedés és Turizmus biztos, a Görög Ellenálló Városok Hálózata Fórumán tartott beszédében.
A kétnapos fórum témája a „Párbeszéd az ellenállóképességről: Aktív támogatás a görög városok klímaváltozáshoz való alkalmazkodásához” volt, és több mint 120 polgármester, politikus és tudós vett részt az eseményen egész Görögországból.
Ez a kétnapos esemény modern problémákról, aktuális kihívásokról szól, amelyek minden esetben tervet és határozottságot igényelnek a kezelhetőségük érdekében, és valóban, ezeknek a kérdéseknek a középpontjában a városok, a városi központok állnak világszerte, jegyezte meg a beszéde elején.
Mint mondta, 2030-ig a világ népességének 60%-a városokban fog élni, és ez az arány várhatóan 2050-ig eléri a 80%-ot, ezzel a gyors urbanizációval demográfiai, társadalmi és környezeti kihívásokat teremtve. Ráadásul hangsúlyozta, hogy a városok a Föld felszínének körülbelül 3%-át fedik le, de előállítják a globális üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 72%-át, míg az Európai Unióban a számok nem különböznek jelentősen, mivel a városok csak a terület 4%-át foglalják el, de a lakosság 75%-át befogadják, és a teljes energiafelhasználás 65%-át, valamint a szén-dioxid-kibocsátás 70%-át képviselik.
Az EU következetesen ösztönzi a fenntartható politikákat és aktívan támogatja a városokat programok, intézkedések és finanszírozások révén
Tzitzikóstász úr szerint a klímaváltozás és az urbanizáció „két globális mega-trend”, és „meg kell vizsgálnunk azok kölcsönhatását”, mint mondta, hangsúlyozva, hogy „ami a városokban történik, az minket is érint”, és különösen az, amit a mediterrán térség városai tesznek, mivel „a klímaváltozás legintenzívebb hatásait tapasztaljuk meg”. Hatások, amelyek „fenyegetik a polgárok egészségét és életét, az infrastruktúra biztonságát és a városi központok gazdasági fenntarthatóságát”, tette hozzá.
Mindazonáltal tisztázta, hogy „nem minden fekete és sötét”, mivel három ok van arra, hogy „optimisták legyünk”: Először is, már mélyen megértettük a kihívást – és ez a kétnapos fórum, valamint a Görög Ellenálló Városok Hálózata általános tevékenysége egy újabb erős bizonyíték arra, hogy a közbeszéd, a közszféra politikái, a célkitűzéseink és a prioritásaink helyesen lettek irányzékolva. Másodszor, „egy szövetség részesei vagyunk, amelynek középpontjában ezek a kérdések állnak, az EU-ban, amely következetesen ösztönzi a fenntartható politikákat, és aktívan támogatja a városokat programok, intézkedések és finanszírozások révén. Harmadszor pedig „már megvan a tudás, a technológia, az eszközök és az eszközök, amelyek révén nagyon fontos célokat érhetünk el”, mivel az EU is felismeri, hogy az ellenálló és fenntartható városok felé történő átmenet integrált együttműködéseket, stratégiákat és innovatív megoldásokat igényel, amelyek nem automatikusan jönnek létre, stratégiákra és politikai döntésekre és a végrehajtásukra való kitartásra van szükség.
Ami a kapcsolódó európai programokat és a közösségi finanszírozást illeti, kiemelte a „Horizon” program fontosságát, amely innovatív megoldásokat támogató projekteket finanszíroz, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Alapot, amely jelentős forrásokkal rendelkezik a városok fenntartható fejlődéséhez, valamint az NSRF-ot, amely az egyik legfontosabb eszköz, amely a régiók és az önkormányzatok kezében van a modern fizikai és digitális infrastruktúrák érdekében, és megemlítette a 100 Klimatikusan Semleges és Kiváló Városok programját, amely 2030-ig az európai városokat a klímasemlegesség élharcosaivá kívánja tenni.
Mint mondta, Athén, Thesszaloniki, Trikala, Kozani, Ioannina, Kalamata, valamint további 106 város csökkenti a légszennyezést 200 millió tonnával, és projekteket és intézkedéseket fejleszt annak érdekében, hogy ezek a városok emberségesebbek legyenek. Emlékeztetett arra is, hogy az éghajlatváltozás kezelésére irányuló európai fellépések 90%-át ma a régiók és önkormányzatok hajtják végre.
„A városainknak tehát ellenállóbbá, emberségesebbé és környezetileg fenntarthatóbbá kell válniuk”
Ezután Tzitzikóstász úr részletesen beszélt az európai kezdeményezésekről, amelyek kapcsolódnak az ő portfóliójához, a Fenntartható Közlekedés és Turizmushoz.
A városi mobilitást illetően, akár elektromos autókra, akár közlekedési eszközökre, vagy a kerékpárral való közlekedés lehetőségének bővítésére vonatkozik, azt mondta, hogy mind a néhány napja Brüsszelben bemutatott új stratégia révén az európai autóipar számára, mind a készülő fenntartható közlekedési stratégia révén, mind az európai kikötőkre vonatkozó stratégián, amelyen jelenleg dolgoznak és amelyet 2025-ben fognak bemutatni, „következetesen támogatjuk a modern, tiszta, városi mobilitásba történő beruházást, az elektromobilitásba és a fenntartható üzemanyagokba való befektetést, az innovációba és a digitális átállásba történő beruházást”.
„Csökkentenünk kell a fosszilis tüzelőanyagoktól való függést és ellenállóbb energiahálózatokat kell létrehoznunk. Gyorsabb ütemben kell telepítenünk több elektromos töltőpontot. A közlekedési eszközöknek fenntarthatóbbnak kell lenniük. Ki kell használnunk a digitális megoldásokat és az okos technológiákat az erőforrások és városi rendszerek jobb kezelésére. Bővítenünk kell a kerékpárutak hálózatát. Javítanunk kell a járókelő közlekedés biztonságát a polgártársaink számára”, mondta.
Szintén nagyon fontosnak nevezte a Bizottság, de személyesen őt is, hogy az EU támogassa a tagállamokat, hogy azok viszont pénzügyi és adókedvezményeket nyújtsanak mindenkinek, különösen az alacsonyabb jövedelmű polgártársaknak, hogy hozzáférhessenek tisztább, új technológiájú járművekhez. Mint mondta, a mobilitás jog, függetlenül attól, hol él az ember, és milyen életkörülményei vannak, ezért személyes prioritásává is tette, hogy biztosítsa, senki se maradjon le, ne kerüljön a perifériára.
A turizmusról szólva megismételte annak jelentőségét, hogy az EU történetében először, a turizmus bekerült egy biztos portfóliójába, és mint mondta, „Jelenleg a turizmus új európai stratégiáján dolgozunk, amely révén választ keresünk az alapvető kérdésre, hogy hogyan egyensúlyozzuk ki a fejlődést a környezet és az örökség megőrzésével”.
Beszélt a „kiegyensúlyozott turizmusról”, annak kapcsán, hogy egyes célpontok túltelítetté válnak, míg más, rendkívüli szépséggel és sajátos jellemzőkkel rendelkező helyek kiaknázatlanul maradnak. Hivatkozott a Desztinációkezelő Szervezetek megerősítésére, megjegyezve, hogy az önkormányzatok szerepe ebben a törekvésben kulcsfontosságú lesz, és beszélt a nagyobb turisztikai áramlások eléréséről több célpont felé, több helyi közösség előnyére, és terhek levételére a telítettebb helyekről, a turisztikai időszak tizenkét hónapra való meghosszabbításáról, valamint a természeti és kulturális örökség védelméről és megőrzéséről.
Tzitzikóstász úr, utalva a jelenlegi geopolitikai helyzetre, tisztázta, hogy „igen, több prioritást szereztünk, de nem változtatunk a prioritásokon”, míg a klímakrizis következményeivel kapcsolatban azt mondta, hogy az előrejelzések szerint 2050-re a turizmus csökkenése 10%-ot ér el, és mint mondta, Görögország, mint mediterrán ország, az első övezetben van az országok között, amelyek ha a dolgok rosszul mennek, felbecsülhetetlen következményekkel sújthatják.”
Senki nem tudja ma elképzelni azt a költséget, amit elkerülhetetlenül meg kell fizetnünk, ha a dolgokat hagyjuk a legrosszabb forgatókönyv szerint alakulni, tette hozzá.
„A városainknak tehát ellenállóbbá, emberségesebbé és környezetileg fenntarthatóbbá kell válniuk. Ez az egyetlen jegy, ha azt szeretnénk, hogy városaink gazdaságilag virágozzanak, vonzzák a befektetéseket, leküzdjék az egyenlőtlenségeket és biztosítsák a társadalmi kohéziót”, fejezte be Tzitzikóstász úr.
Olvassa el a következőket is: