go to the original language article
Brüsszel – Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Ausztria és öt másik EU-ország ellen, mert nem teljesítették az elektronikus vámkezelési rendszer bevezetésére vonatkozó kötelezettségeiket a légi közlekedésben történő ideiglenes tárolásra és a nemzeti behozatali rendszerre vonatkozóan. Ausztria öt másik EU-országgal együtt érintett egy eljárásban, mert Brüsszel nem kapott teljes vámadatokat.
A tagállamoknak az Unió vámkódexe szerint 2023. december 31-ig ki kell építeniük és üzembe kell helyezniük az elektronikus vámkezelési rendszereket. Az ideiglenes tárolás elektronikus rendszere lehetővé teszi a megfelelő bejelentések elektronikus benyújtását, és az egyik legfontosabb lépés a behozott áruk EU-n belüli nyomon követésében. A nemzeti behozatali rendszer más nemzeti alkalmazásokkal való összekapcsolásával központi szerepet játszik a bevételek hatékony beszedésének és az EU pénzügyi érdekeinek védelmének biztosításában.
Az EU-országok elavult adatokat használnak
Továbbá a tagállamoknak az Unió vámkódexe szerint 2024. január 1-ig bizonyos vámadatokat kell benyújtaniuk Brüsszelnek a SURV3, az EU által üzemeltetett digitális rendszer keretében. A SURV3 IT-rendszer célja a vámadatok rögzítése és nyomon követése az egész Unióban, valamint a vámellenőrzések egységes alkalmazásának és az EU határintézkedéseinek betartásának megkönnyítése. Az érintett tagállamok azonban a Bizottság szerint továbbra is elavult formátumokat és csökkentett adatokat használnak. Ez a nem teljesítés hátrányosan befolyásolja az EU vámeljárásainak hatékonyságát és megbízhatóságát.
A Bizottság mindkét esetben felszólító levelet küld az érintett EU-államoknak, amelyeknek most két hónap áll rendelkezésükre, hogy válaszoljanak és orvosolják a megállapított hiányosságokat. Ha nem érkezik kielégítő válasz, a Bizottság dönthet úgy, hogy a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként indokolt véleményeket ad ki.
Az EU pereli Ausztriát a Duna Bizottság miatt
Az EU Bizottság keresetet nyújtott be Ausztria, Németország és Magyarország ellen az Európai Bíróság (EuGH) előtt a Duna Bizottság keretében felmerült hatáskörviták miatt. A három ország nem teljesítette az EU-szerződésekből eredő kötelezettségeit, amikor 2021-ben a Duna Bizottságban szavaztak a hajószemélyzet-dokumentumok elismeréséről, amelyek az EU jogszabályai alá tartoznak – közölte szerdán a brüsszeli hatóság.
Az EU Bizottság bírálja, hogy a Duna Bizottság ajánlását egy EU tanácsi határozat előtt és az EU Bizottság felszólítása ellenére fogadták el. Ez a Bizottság szerint sérti az EU kizárólagos külső hatáskörét és a lojális együttműködés elvét. Ausztria, Németország és Magyarország tagadta az EU Bizottság vádjait.
Az kiberbiztonsági irányelvet nem hajtották végre
Az EU Bizottság ma egy folyamatban lévő ügyben megtette a következő lépést, és indokolt véleményt küldött 19 tagállamnak, köztük Ausztriának. A tagállamoknak a NIS2 irányelvet 2024. október 17-ig nemzeti jogba kell átültetniük. Az irányelv célja, hogy az egész EU-ban magas szintű kiberbiztonságot biztosítson, és vonatkozik azokra a létesítményekre, amelyek kritikus szektorokban működnek, pl. közszolgáltatások, szennyvíz- és hulladékgazdálkodás vagy egészségügy. A Bizottság szerint a teljes végrehajtás kulcsfontosságú a köz- és magánintézmények ellenálló képességének és reagálóképességének további javításához.
A 19 ország most két hónap áll rendelkezésükre, hogy reagáljanak és megtegyék a szükséges intézkedéseket. Ellenkező esetben a Bizottság dönthet úgy, hogy az ügyeket az Európai Unió Bíróságához terjeszti. (2025.05.07.)