hr flag go to the original language article
This article has been translated by Artificial Intelligence (AI). The news agency is not responsible for the content of the translated article. The original was published by HINA.

ZAGREB- A lakásválság megoldása az EU-ban koordinált politikákat és a meglévő erőforrások kihasználását igényli, figyelmeztettek pénteken a „Megfizethetőbb lakhatás az Európai Unióban és Horvátországban” panel résztvevői, hangsúlyozva, hogy elegendő lakás áll rendelkezésre, de sok nem funkcionál.

Brnjac Nikolina, az Európai Parlament képviselője (HDZ, EPP) figyelmeztetett, hogy az EU polgárainak akár tíz százaléka is több mint 40 százalékát költi a jövedelmének lakhatásra, ami azt jelenti, hogy ez már nem megfizethető számukra.

“Ez hatalmas kihívás, különösen a fiatalok és az alacsonyabb jövedelmű családok számára” – mondta a Horvátországban az Európai Parlament Hivatalának szervezésében tartott panelbeszélgetésen. Hangsúlyozta, hogy a jogszabályok felülvizsgálata és az eddig nem megcélzott európai alapok felhasználása elengedhetetlen a megfizethető lakásépítéshez.

Bosanac Gordan (Možemo, Zöldek/ESS) kiemelte, hogy sok tagállamban számos lakóegység áll üresen, mivel az ingatlanok jövedelemszerzési eszközzé váltak, nem pedig lakhatási célokra.

“Ezeket a lakásokat nemzeti adópolitikák révén kell felszabadítani, és párhuzamosan közszolgálati lakóegységek építésébe kell fektetni. Városi alapokra vagy nemzeti lakhatási alapra van szükség, és az európai pénz kulcsszerepet játszik ebben” – mondta, hozzátéve, hogy 2027-ig csak átalakítások várhatók, mivel új források jelenleg nincsenek.

Marko Vešligaj európai képviselő (SDP, S&D), aki videókapcsolaton keresztül jelentkezett be Brüsszelből, azt mondta, hogy az európai költségvetésből évente legalább 50 milliárd eurót kellene a lakáspolitikákra fordítani.

Az Európában növekvő lakhatási bizonytalanság kontextusában az Európai Parlament először hozott létre különleges bizottságot a lakásválságra, amelynek célja a meglévő politikák elemzése, a spekulatív gyakorlatok hatásának vizsgálata és ajánlások megfogalmazása a megfizethetőbb lakhatás érdekében az EU-ban.

Horvátország, amelynek átlagos életkora a szülői otthon elhagyásakor 31,8 év, élen jár az Unióban a fiatalok késői önállósodásában – ez egy újabb jelzés a lakásválság súlyosságára. (2025. április 25.)