Have the article read by OpenAI (Beta). Please note that AI translations may take some time to process.Bukarest – Az Európai Unió Tanácsa felkérte a tagállamokat, hogy „mozdítsák elő a minőségi foglalkoztatásra irányuló politikákat a bizonytalanság leküzdése érdekében”, „erősítsék meg a munkahelyi mentális egészség megőrzését célzó állami rendszereket”, mozdítsák elő a munkahelyi mentális egészséggel kapcsolatos kutatást – derül ki a munkaügyi miniszterek luxemburgi találkozója után kiadott közleményből.
A miniszterek fontosnak tartják a mentális egészségügyi problémákkal küzdő munkavállalók újbóli alkalmazásának, illetve visszailleszkedésének támogatását, illetve azt, hogy az önálló vállalkozókat és a kis- és középvállalatokat is támogassák a munkahelyi pszichoszociális kockázatok megelőzésében.
A Tanács emellett felkérte az Európai Bizottságot, hogy „gondolkodjon el egy megfelelő, a munkahelyi pszichoszociális kockázatok kezelésére irányuló politikán”, amely „megelőző intézkedésként figyelembe veszi a lecsatlakozáshoz való jogot” és „ösztönzi a munkahelyi pszichoszociális kockázatok kezelésére irányuló országos kezdeményezések koordinációját”.
A Tanács adatai szerint 2022-ben az Európai Unióban a munkavállalók 27 százaléka állította azt, hogy stressztől, depressziótól és szorongástól szenved. A Covid19-világjárvány következtében tovább nőtt bizonyos, a stresszhez és mentális zavarokhoz kötődő kockázati tényezőknek való kitettség.
„A mentális egészség és a munka szorosan összekapcsolódik egymással. A mentális egészség fontos a munkaképesség és a termelékenység szempontjából, és fordítva, a munkahelyi pszichoszociális kockázatok negatív hatást gyakorolhatnak a mentális egészségre. Így különösen a bizonytalan foglalkoztatás, beleértve ebbe a rosszul fizetett és a védelmet nem biztosító foglalkoztatást is, zavarokhoz, például szorongáshoz és depresszióhoz vezethet” – olvasható az uniós intézmény közleményében.
Világszerte minden évben október 10-én ünneplik a mentális egészség világnapját. (október 9.)
Az európaiak szerint a mentális egészség előmozdítása ugyanolyan fontos, mint a fizikai egészség védelme
A mentális egészség világnapjának előestéjén jelent meg a mentális egészségről szóló új Eurobarométer felmérés, amelyből kiderül, hogy Európában tízből kilenc ember (89%) szerint a mentális egészség előmozdítása ugyanolyan fontos, mint a fizikai egészség védelme. Azzal az állítással azonban, hogy a mentális egészségügyi zavarokkal küzdők ugyanolyan szintű ellátásban részesülnének, mint a valamilyen fizikai betegségben szenvedők, csak a válaszadók kevesebb mint fele értett egyet – közölte az Európai Bizottság romániai képviselete.
Ráadásul a válaszadók 46%-a úgy nyilatkozott, hogy az elmúlt tizenkét hónap során küzdött valamilyen érzelmi vagy pszichoszociális problémával, és tapasztalt magán például depressziós vagy szorongásos tüneteket. A felmérés szerint az említett mentális egészségügyi problémákkal küzdő válaszadók több mint fele (54%) nem kapott segítséget szakembertől. Ezek az eredmények is igazolják, hogy rendkívül fontos a mentális egészséggel kapcsolatos uniós szintű munka folytatása – hangsúlyozza a képviselet. (október 9)
Románia: az elmúlt tíz évben megduplázódott a mentális és viselkedészavarok előfordulási gyakorisága
Bukarest – A mentális egészség 2023-as világnapja arra ösztönzi az embereket és közösségeket, hogy cselekedeteiket az az alapelv irányítsa, miszerint a mentális egészség egyetemes emberi jog. A világnap ugyanakkor segít az ezzel kapcsolatos ismeretek elmélyítésében, a tudatosság fokozásában és a lelki egészséget előmozdító cselekvések ösztönzésében.
Az elmúlt tíz évben csaknem megduplázódott a mentális és viselkedészavarok előfordulási gyakorisága – hívta fel a figyelmet az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) a lelki egészség világnapja alkalmából kedden kiadott közleményében.
E szerint míg 2012-ben 100 ezer lakosra 1566 ilyen megbetegedés jutott, 2021-re 2890-re nőtt a számuk.
Más betegségektől eltérően a mentális zavarok korai felismerését nehezíti a tünetek szubjektív megítélése és a megbélyegzéstől való félelem. A mentális betegségben szenvedőknek támogatásra és szakellátásra van szükségük, mégis gyakran éri őket megbélyegzés, hátrányos megkülönböztetés, és sérülnek a jogaik – hívták fel a figyelmet.
A közleményben hangsúlyozták, bár a jelen időszak válságai megkövetelnék a mentális egészség prioritásként kezelését, a szakág csak a töredékét kapja annak a figyelemnek és finanszírozásnak, amelyre jelentőségénél fogva szüksége lenne. Mindegyik országnak meg kellene szabnia a prioritást élvező intézkedéseket, az ilyen irányú befektetések előnyei ugyanis egyértelműek: a szenvedés csökkenésével javul a polgárok egészsége, az emberi jogok erősebb védelmet élveznek, jobb gazdasági és társadalmi eredmények születnek – olvasható az INSP közleményében. (október 10)
UNICEF: Romániában körülbelül 22.000 gyermek és serdülő él diagnosztizált mentális betegséggel
Az UNICEF 2021-es jelentése szerint világszerte a 10 és 19 év közötti serdülők közül minden hetedik él diagnosztizált mentális zavarral. A becslések szerint 86 millió 15-19 éves és 80 millió 10-14 éves serdülő él mentális zavarral világszerte.
Romániában körülbelül 22.000 gyermek és serdülő él mentális betegség diagnózisával, és sokan mások különböző fejlődési, érzelmi vagy kognitív nehézségekkel küzdenek. Becslések szerint azonban ennél sokkal több pszicho-emocionális szükségletű embert soha nem diagnosztizálnak, következésképpen megfelelő egészségügyi kezelést és ellátást sem kap. Az utóbbi években diagnosztizált leggyakoribb mentális zavarok közé tartoznak a magatartászavarok (24,19%), a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar (22,65%), a szorongásos zavarok (19,23%), az autizmus spektrum zavarai (14,47%), a depressziós epizód (9,14%), a kötődési zavarok (4,3%), az iskolafóbia (3,1%) és az evészavarok (2,88%). A 15 év feletti korcsoportban a depressziós epizódok aránya 69% volt, ami jóval magasabb a fiatalabb korosztályban jelentett értékekhez képest.
Az UNICEF rámutat, hogy a megbélyegzés és a társadalmi megkülönböztetés mellett a mentális problémákkal küzdő gyermekek és serdülők bizonyos esetekben ki vannak téve annak a veszélynek, hogy egészségtelen és kockázatos magatartásformákba, például dohányzásba, alkohol- és drogfogyasztásba vagy kockázatos szexuális magatartásba kezdjenek. Megfelelő beavatkozás hiányában a mentális zavarok az iskolai teljesítményt is befolyásolhatják, és az iskolából való kimaradás valószínűsége kétszeresére nő a mentális problémákkal küzdő gyerekek esetében.
Anna Riatti, az UNICEF romániai képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy minden gyermeknek joga van a jó mentális egészséghez és jóléthez. „Ez a gyermekjogok tiszteletben tartásának záloga. Biztosítanunk kell az ehhez szükséges politikákat és a legjobb szolgáltatások biztosításához szükséges forrásokat, minden romániai gyermek, de különösen a kiszolgáltatott és menekült gyermekek számára” – mondta Anna Riatti. (október 10)
Az összeállítás az AGERPRES Európáról szóló híreiből készült. A kiadvány tartalmáért az AGERPRES felel. Hétfőnként és csütörtökönként jelenik meg.