pl flag go to the original language article
This article has been translated by Artificial Intelligence (AI). The news agency is not responsible for the content of the translated article. The original was published by PAP.

Az EU-országok pénteken, a lengyel elnökség által előkészített szöveg alapján, megállapodtak a növényi tenyésztésben alkalmazott új genomikai technikák (NGT) felhasználására vonatkozó szabályok közös álláspontjáról. Az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalások e témában április végén kezdődhetnek meg.

Pénteken az EU-tagállamok nagykövetei, a lengyel elnökség vezetésével lezárták az új NGT rendeletének másfél éves tárgyalását, amelyet a három korábbi elnökség, a spanyol, a belga és a magyar elnökség folytatott.

A cél az, hogy az NGT technikákkal létrehozott növényeket kivonják a genetikailag módosított élelmiszerek, azaz a GMO-k szigorú előírásai alól, amelyek eddig hatályban voltak rájuk. Ennek nincs alapja, mivel – ahogy az uniós törvényhozók érvelnek – az NGT és a GMO közötti különbségek túl jelentősek ahhoz, hogy a technikákat ugyanúgy szabályozzák. A GMO esetében ugyanis fajok kereszteződése történik, és a növényekbe teljes „csomagok” idegen géneket visznek be, bár a genomikai technikák olyan precíz módosításokat tesznek lehetővé, hogy azok természetes úton is bekövetkezhetnének. Az új szabályozások lehetővé teszik a termesztett növények klímaváltozásokkal szembeni ellenálló képességének növelését, mint például aszályok vagy árvizek, valamint a peszticidek és műtrágyák felhasználásának csökkentését.

A javasolt jogszabály az NGT-növényeket két kategóriába sorolja, amelyek különböző szabályozások alá esnek. Az első az NGT1, azaz azok a növények, amelyek olyan apró módosításokon estek át, hogy ezek hagyományos módszerekkel is elérhetők lennének, és az új genomikai technikák csupán felgyorsítják ezt a folyamatot. A második csoport az NGT2, azaz azok a növények, ahol több mint 20 módosítás történt, ám ilyen eredményt a természetben nehéz lenne elérni.

Az első csoportot kivonják a GMO-kra vonatkozó előírások alól, míg a második csoport továbbra is korlátozások alá esik, és a tenyésztők kötelesek kockázatértékelést végezni a növénytenyésztéssel kapcsolatban, valamint engedélyt szerezni a piacra jutáshoz. Az országok betilthatják az NGT2 tenyésztését.

Az elfogadott rendelettervezet emellett kizárja az NGT technikák ökológiai tenyésztésben való alkalmazását.

A tagállamok most megkezdik a tárgyalásokat az EP-vel többek között az NGT szabadalmaztatásának és címkézésének szabályairól. Mint ahogy Brüsszelben mondják, ezek a tárgyalások bonyolultak lehetnek, mivel az új genomikai technológiákból csak néhány létezik, és mind valakinek a tulajdonában vannak. Általában egyetemek vagy kutatóintézetek vannak mögöttük, amelyek licencelik azokat nagyvállalatoknak, akik pedig már módosított vetőmaganyagot állítanak elő.

Jelenleg a piacot négy nemzetközi multinacionális vállalat uralja, ugyanakkor az EU országai azon a véleményen vannak, hogy a tenyésztésnek széles körben elérhetőnek kell lennie a gazdálkodók számára, és nem szabad, hogy nagyvállalatok kezében maradjon. Ezért a rendelettervezet tartalmazza egy szakértői csoport létrehozását az NGT szabadalmakról, és a dokumentum kötelezi az Európai Bizottságot, hogy a szabályozások életbe lépése után egy évvel készítsen jelentést a szabadalmaztatás hatásairól, többek között a tenyésztésre és az ágazat versenyképességére. A tárgyalások az NGT-növények megjelölésének szabályairól is szólnak majd, különösen a második kategóriába tartozó növények esetében.

Az EU-ban elérhető források szerint, bár az uniós országoknak sikerült megállapodásra jutniuk a további tárgyalások megkezdése érdekében, a fővárosok véleménye megoszlik. Európában az NGT növényi tenyésztés úttörője az Egyesült Királyság, míg az EU-ban több úgynevezett sólyomállam van, amelyek szeretnék átvenni a brit módszereket, beleértve az NGT bioélelmiszer-termelésben való felhasználásának engedélyezését. Ilyenek például Svédország, Dánia és Spanyolország.

Vannak szkeptikus államok is, amelyek – bár különböző okokból – ide tartoznak, mint például Németország és Ausztria. Ausztria szkepticizmusa abból fakad, hogy az ország az EU biotermelésének 25%-áért felelős vezető, ezért gazdasági okok miatt nem akar NGT növényeket a termeléseibe beengedni. Németország szkepticizmusa politikai alapokon nyugszik, mivel az ottani mezőgazdasági tárca még mindig a Zöld párt kezében van, amely távolságot tart az NGT-től.

Lengyelországban az NGT téma évekig nem került napirendre. Még 2023-ban – miután az Európai Bizottság bemutatta a jogszabálytervezetet – a hatóságok negatívan véleményezték azt. A mezőgazdasági minisztérium nemrég foglalkozott ezzel a kérdéssel, és a kormány készen áll a tárgyalásokra.

A nagy európai mezőgazdasági szervezetek, mint a COPA és a COGECA, pozitív hozzáállást mutatnak a munkához, és szerdai nyilatkozatukban hangsúlyozták a jogszabály jelentőségét az európai élelmiszerbiztonság biztosítása és az innováció helyreállítása érdekében. (14..03.2025)