go to the original language article
Három év ukrajnai háború után az adatok lehangolóak az európai és ukrán szemszögből.
Oroszország inváziója óta az EU országai összességében több pénzt költöttek fosszilis tüzelőanyagok, például olaj, szén és gáz vásárlására Oroszországból, mint amennyit Ukrajna gazdasági támogatására fordítottak.
„Ez természetesen nem tartható. Közvetve hozzájárulunk Putyin háborús kasszájának feltöltéséhez” – mondja Dan Jørgensen energia- és lakhatásért felelős EU-biztos.
A helyzet aláhúzza, hogy az EU-nak többet kell tennie annak érdekében, hogy függetlenné váljon az orosz energiától – mondja a dán EU-biztos az európai hírügynökségek együttműködésével, a European Newsroommal készített interjújában, amelynek részese a Ritzau is.
„Egyfelől azt mondhatjuk, hogy teljesítettünk néhány dolgot, és volt bizonyos sikerünk. 2022-ben gázunk 45 százaléka Oroszországból származott, míg mostanra ez 13 százalék.”- mondja Dan Jørgensen.
Másfelől azonban Európában az adott időszakban több pénzt költöttünk orosz fosszilis tüzelőanyagok és energia vásárlására, mint amennyit Ukrajnának adtunk segítségként és támogatásként”.
A független Centre for Research on Energy and Clean Air (Crea) kutatószervezet kiszámolta, hogy az EU 27 tagállama összességében több mint 205 milliárd euró értékben vásárolt orosz fosszilis tüzelőanyagokat, beleértve az olajat, szenet és gázt, Oroszország inváziója óta 2022. február 24. óta.
Az EU-bizottság legfrissebb adatai szerint az EU ugyanebben az időszakban összességében 138,2 milliárd euróval támogatta Ukrajnát. Ebből az összegből 1,5 milliárd euró az EU-bizottság szerint elkobzott orosz vagyonok bevételéből származik.
Ez dán koronában azt jelenti, hogy az EU-országok körülbelül 1527 milliárd koronáért vásároltak orosz energiát.
Fordítva, az EU „csak” körülbelül 1030 milliárd koronával támogatta Ukrajnát gazdaságilag.
Különösen Franciaország, Magyarország, Belgium, Szlovákia és Csehország folytatja az orosz energia importálását, mutatja a Crea adatai szerint. A Crea szerint azonban az importált orosz energia egy részét Franciaországból továbbküldik Németországba.
Dan Jørgensennek megvan a maga módja, hogy mérlegelje az európai energiapolitikát Oroszországból a háború alatt:
„Más szavakkal: egy olyan összeget költöttünk, mintha 2400 új F-35-ös vadászgépet vásároltunk volna” – mondja Dan Jørgensen.
A dán EU-biztos bejelentett egy ütemtervet, hogy az EU mentesüljön az orosz energiától, az új EU-bizottság december 1-jei hivatalba lépése utáni első 100 napban.
Eddig azonban nem sikerült. A tervet kétszer is elhalasztották, de „néhány héten belül” érkezik – mondja Dan Jørgensen.
Kérdés: Azt mondja, hogy közvetve hozzájárulunk Putyin háborús kasszájának feltöltéséhez. Miért halasztották el az orosz energiától való mentesítési tervet?
„A terv halasztva lett, de az erőfeszítés nem. Minden nap dolgozunk azon, hogy megszabaduljunk az orosz energiától, de ez bonyolult. Ha könnyű lenne, akkor már három évvel ezelőtt megvalósítottuk volna” – mondja Dan Jørgensen.
A terv halasztása egy olyan időszakban történt, amikor az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump keményen nyomást gyakorol a tűzszünet elérése érdekében Ukrajna és Oroszország között.
Dan Jørgensen azonban elutasítja, hogy az EU-bizottság elhalasztotta a terv elindítását, hogy elkerülje a béketárgyalások megzavarását.
„Nem” – hangzik Dan Jørgensen rövid válasza arra a kérdésre, hogy a béketárgyalások-e a késés oka.
„Az egyik sok szempont közül, amit figyelembe kell vennünk, az, hogy ne károsítsuk polgárainkat és vállalatainkat” – mondja Dan Jørgensen.
Így közvetve utal arra, hogy azok az EU-országok, amelyek különösen függnek az orosz energiától, lehetőséget kapnak alternatívák megtalálására annak érdekében, hogy elkerüljék a nagy árnövekedéseket.