Az Európai Bizottság szerdán bemutatta a megfizethető energia cselekvési tervét. A terv célja, hogy segítse az uniós polgárokat és vállalkozásokat az energiaszámlák legfeljebb évi 260 milliárd euróval történő csökkentésében 2040-ig.
A megfizethető energiát célzó cselekvési terv, amely a szintén szerdán bemutatott Tiszta Ipari Rend része, rövid távú intézkedéseket tartalmaz, amelyek megkönnyítik a tagállamok számára az energiatérítések gyors csökkentését, enyhítik az uniós fogyasztók és cégek nehézségeit a magas számlákkal szemben, és segítik a Közösséget az energiaközösség felépítésének befejezésében, valamint a külföldről importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függetlenedésben.
„Sajnos még mindig vásárolunk gázt Oroszországtól, közvetve finanszírozva az orosz agressziót Ukrajnában. A háború kezdete óta 2400 F-35-ös vadászgép értékének megfelelő fosszilis tüzelőanyagot importáltunk Oroszországtól. Ez így nem mehet tovább. Függetlenednünk kell Oroszországtól” – mondta Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa egy brüsszeli sajtótájékoztatón.
A terv nyolc cselekvési területet sorol fel, köztük elsőként: az energiaszámlák csökkentése. Becslések szerint a lakossági energia- és az ipari áramárak csaknem megduplázódtak, ami valós veszéllyel fenyegeti Európát az iparosodás csökkenése és a gazdasági növekedés lassulása miatt, valamint árt az állampolgároknak. Az EK adatai szerint az energiaszegénység több mint 46 millió európait érint. „A magas energiaárak kevésbé versenyképessé tesznek. Két-háromszor többet fizetünk az ipari energiáért, mint az USA-ban és Kínában versenytársaink. Ugyanakkor állampolgárainknak nehézséget okoz az energiaszámlák kifizetése. Tavaly csaknem 47 millió európai nem tudta megfelelően fűteni otthonait” – mondta Jorgensen.
Az EK szerint az energiaszámlák nagyságát három tényező befolyásolja: az energiaellátás költségei, a hálózat fenntartási költségei, valamint a jövedéki adók és adók. A nagykereskedelmi energiaárak emelkedése, amelyet például az ukrajnai háború okozott, valamint az EU villamosenergia-rendszerének teljes integrációjának hiánya, valamint a növekvő hálózati díjak mind emelik az energiaárakat, és ennek eredménye az európai polgárok magasabb számlája. Az új intézkedések megkönnyíthetik a fogyasztók számára, hogy olcsóbb, tisztább energiaforrásokat kínáló szolgáltatókra váltsanak, így az otthonok évente akár 200 eurót is megtakaríthatnak a számláikon.
A második elem az energiaellátási költségek csökkentése, például a hosszú távú szállítási szerződések bevezetésével, amelyek végső soron megszüntetik a kapcsolatot a lakossági energiaszámlák és a magas és változó gázárak között; az megújuló energiaforrások és az energia-infrastruktúra engedélyezési eljárásainak lerövidítése és az energiapiactok további integrációja. Ez segítene az EU-nak az elkövetkező öt évben évente 40-43 milliárd euró megtakarítását.
További intézkedések a fogyasztók számára hatékonyabb és tartósabb eszközökhöz való hozzáférés megkönnyítése révén az energiahatékonyság támogatására, amely évente akár 162 milliárd eurós megtakarítást is eredményezhet 2030-ig, és a gázárak szabályozása az EU-ban, például az európai gázpiacok ellenőrzése révén.
A terv fontos eleme a vállalatok számára megfizethető energia biztosítása az energiaágazat, a tiszta energia termelők és az állami szektor fokozott bevonásával. Előirányozták az energiaközösség építésének befejezését is, beleértve a rendszerkapcsolatok bővítését és a hálózatok és a határokon átnyúló kereskedelem megerősítését.
Szükséges az EU jobb felkészítése is válsághelyzetekre. Az EK kötelezettséget vállalt az uniós energiaügyi szabályok frissítésére, hogy figyelembe vegye a felmerülő fenyegetéseket, mint például a kibertámadások, kritikus infrastruktúrák elleni támadások, szabotázsakciók vagy exportőrök által gyakorolt nyomás. Az EU-nak is növelnie kell felkészültségét az esetleges áremelkedésekre, ezért az EK irányelveket nyújt az uniós országoknak a csúcsidőszakokban történő energiafogyasztás csökkentésére vonatkozó ösztönzők kapcsán.
Ahogyan Jorgensen szerdán bejelentette, ezek az intézkedések lehetővé teszik az EU számára, hogy már 2025-ben 45 milliárd eurót takarítson meg, a megtakarítások pedig évi 130 milliárd euróra növekedjenek 2030-ig és 260 milliárd euróra 2040-ig. (2025.02.26.)