go to the original language article
A 2000-es törvénynek biztosítania kellett volna, hogy 2027-re az összes felszíni víz (tavak, folyók,…) és a felszín alatti víz jó minőségű legyen, de ez a célkitűzés még mindig távolinak tűnik. 2021-ben az Európai Unió felszíni vizeinek mindössze 39,5 százaléka rendelkezett jó ökológiai státusszal, és csupán 26,8 százalékuk jó kémiai státusszal.
Belgium még rosszabbul teljesít. Országunkban a felszíni vizek mindössze 27,4 százaléka rendelkezett jó ökológiai státusszal. Ez némi javulás 2015-höz képest (26,2 százalék), de a mezőgazdaságból származó nitrátszennyezés és a peszticidek kibocsátása, valamint a népsűrűség továbbra is nagy aggodalomra ad okot. A felszíni vizek mindegyike továbbra is rossz kémiai állapotban volt, főként a higany, a PFAS és a fémek, például az ólom és a kadmium miatt.
A Bizottság attól tart, hogy a felszín alatti vizek csaknem fele 2027-re nem éri el a jó kvantitatív státuszt a növekvő kitermelés miatt. A felszín alatti vizek kémiai állapota a 2015-ös méréshez képest enyhén javult, de még mindig a felszín alatti vizek csaknem fele rossz állapotú.
A bizottság megállapította azon kívül, hogy az árvízkockázatokra vonatkozó irányelv értékelése is jelentős kockázatokat jelzett minden régióban. A megelőzést, a felkészülést és a védelmet célzó intézkedések végrehajtása azonban egyenlőtlen, és pénzügyi és koordinációs problémák hátráltatják, állítja a Bizottság.
„Belgiumnak javítania kell a vízminőséget, kezelnie kell a kémiai szennyezést, javítania kell az árvízkezelési célkitűzéseit és az árvízkockázati térképeit, valamint befektetnie kell egyértelmű klímaadaptív megoldásokba” – figyelmeztetett Jessika Roswall, a környezetvédelemért felelős európai biztos.