cs flag go to the original language article
This article has been translated by Artificial Intelligence (AI). The news agency is not responsible for the content of the translated article. The original was published by CTK.

Strasbourg – Az Európai Uniónak a lehető leggyorsabban pénzügyi segítséget kell nyújtania a közép-európai országoknak, köztük Csehországnak is, amelyeket pusztító árvizek sújtottak. Ebben ma egyetértettek az Európai Parlament képviselői egy határozatban, amely egyúttal a hosszú távú beruházásokat sürgette az árvizek és más extrém éghajlati jelenségek megelőzésébe. Az EP-képviselők a határozatban rugalmasabb pénzügyi támogatást kérnek az uniós szolidaritási alapból, amelyre a katasztrófa sújtotta államok pályázhatnak.

„Az eddigi esetekből több mint egyértelmű, hogy az EU-nak hatalmas problémája van a szükséges pénzügyi források gyors biztosításával. És igaz: aki gyorsan ad, kétszer ad” – mondta Danuše Nerudová (STAN), az EP legnagyobb néppárti frakciójának cseh tagja, aki részt vett a határozat előkészítésében.

Az EU 2002-ben hozta létre az alapot a közép-európai régiót akkoriban sújtó katasztrofális árvizekre reagálva. Azóta a tagországok és partnerszövetségek több mint 130 alkalommal vették igénybe, és összesen több mint 8,2 milliárd eurót (205 milliárd korona) kaptak belőle. A képviselőket azonban zavarja a hosszú adminisztratív folyamat, amely hónapokig is eltarthat, miközben az érintett területeknek várniuk kell a pénzükre. Ezért az Európai Parlament felszólította az Európai Bizottságot, hogy keressen módot az alap pénzeinek felszabadításának felgyorsítására és legyenek rugalmasak a tagállami kérelmek elbírálásakor.

A képviselők azt is szeretnék, ha a következő többéves uniós költségvetésben a regionális alapokból több pénzt csoportosítanának át az éghajlatváltozással kapcsolatos extrém jelenségek megelőzésére, különösen a leginkább érintett régiók számára. Felszólították a bizottságot, hogy gyorsan nyújtson be konkrét javaslatokat az EU éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásának hosszú távú tervére, amelyet a Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, az elkövetkező ötéves időszak prioritásai közé sorolt. (szeptember 19.)