go to the original language article
Szarajevó (Fena) – Az elmúlt évben számos fontos lépés történt előre, de Bosznia és Hercegovina továbbra is számos kihívással néz szembe az Európai Unióhoz való csatlakozási útján. A politikai nézeteltérések és a reformok lassú üteme továbbra is akadályozza az európai szabványokkal való összehangoláshoz szükséges intézkedések végrehajtását.
2024-ben Európában az Európai Parlament választásai uralkodtak, és a bővítés témája kiemelkedő helyet foglalt el a politikai kampányokban. Az ukrajnai háború jelentősen befolyásolta a nyugat-európai országok álláspontját, felgyorsítva a tagság megfontolását Ukrajna számára, valamint más országok számára, beleértve Bosznia és Hercegovinát is.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen bejelentette, hogy az Európai Unió bővítése az intézmény elsődleges prioritása lesz, amelyet újabb mandátumában 2029-ig vezet. Ezzel erős üzenetet küldött, hogy az új tagok integrációs folyamata az EU jövőbeli politikájának egyik kulcsfontosságú célja lesz.
A Nyugat-Balkán hat országának és az Európai Unió vezetőinek éves csúcstalálkozóján pozitív üzeneteket küldtek a bővítési perspektíváról, és az európai vezetők retorikájában a 2030-as évet említik, mint lehetséges keretet e cél elérésére, ami teret hagy a további tárgyalásokra és alkalmazkodásokra.
2024 márciusában az Európai Unió Tanácsa feltételesen zöld utat adott a csatlakozási tárgyalások megkezdésére Bosznia és Hercegovinával. Ez a döntés pozitív elmozdulást jelzett az európai úton, folytatva a 2023-ban megkezdett folyamatokat, amikor Bosznia és Hercegovina megkapta a jelölt státuszt. Azonban a konkrét előrelépés a fennmaradó reformok végrehajtásától függ.
Az év elején elfogadták a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről szóló törvényt, ezzel teljesítve egy újabb feltételt az Európai Unióval való tárgyalások megnyitásához és elkerülve a Moneyval szürkelistájára való felkerülést.
Nemrégiben Bosznia és Hercegovina Minisztertanácsa elfogadta a határellenőrzésről és a személyes adatok védelméről szóló törvényeket, amelyeket továbbküldtek a Bosznia és Hercegovina Parlamenti Közgyűlésének vizsgálatára. Ezek a törvények, amelyek „EI” jelöléssel vannak ellátva, megerősítve azok megfelelőségét az Európai Unió joganyagával, kulcsfontosságú prioritásokat jelentenek Bosznia és Hercegovina európai útján. E törvények elfogadásával a Minisztertanács jelentős lépéseket tett a Bosznia és Hercegovina Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalásainak megnyitási dátumának megszerzése felé.
A határellenőrzési törvényjavaslatot, amelyet Bosznia és Hercegovina Biztonsági Minisztériuma javasolt, az EU joganyagával összhangba hozza a határkezelést, teljesítve a Bosznia és Hercegovina Integrált Határigazgatási Stratégiájában meghatározott stratégiai célokat. Ugyanakkor a személyes adatok védelméről szóló törvényjavaslat összhangban áll a 2016-os EU rendelettel, bevezetve a nemzetközileg elismert normákat az adatok feldolgozására és szabad mozgására.
Bár jelentősek, ezek az elmozdulások részlegesek, mivel sok más fontos törvény továbbra is várakozik, mint például a Bíróságokról szóló törvény és a Legfelsőbb Bírósági és Ügyészségi Tanács (VSTV). Azon kívül, hogy törvényhozási kihívásokkal küzd, Bosznia és Hercegovina még mindig nem nevezett ki főtárgyalót az EU-val, sem IPA alap koordinátort, amelyek kulcsfontosságú lépések a pénzügyi segítség feloldásához és a tárgyalási keret biztosításához.
A Bosznia és Hercegovina európai útján való előrehaladás hiánya súlyos gazdasági következményekkel jár. Csak Bosznia és Hercegovina az egyetlen ország a Nyugat-Balkánon, amelynek az Európai Bizottság nem hagyta jóvá a reformprogramját. Az EU továbbra is nyitva hagyja a kapukat, de a politikai nézeteltérések blokkolják a hatmilliárd eurós alaphoz való hozzáférést.
Az EU által kitűzött 113 feltételből 110 megállapodás történt, míg a Kulcsfontosságú kérdések, mint az alkotmánybírósági reform, az entitási vétó és a sürgősségi hívószám megszűnt, ami nem volt elegendő az első, 70 millió eurós részlet jóváhagyásához.
Időközben a Bosznia és Hercegovina vízumrendszerének uniós összehangolása kulcsfontosságú feltétele lett a források megszerzésének, ami tovább bonyolította a helyzetet, mivel a politikai feszültségek továbbra is a késedelmek fő okai a fennmaradó kötelezettségek teljesítésében.
Az egyik legnagyobb probléma az alkotmánybíróság és a külföldi bírók státusza. Az Európai Unió azt követeli, hogy a Republika Srpska nevezze ki két hazai bírót jövő év júliusáig, és hogy 2025 végéig nyissa meg a folyamatot, amely során döntenének a három külföldi bíró státuszáról. Azonban a RS miniszterelnöke, Radovan Višković ezt a javaslatot elfogadhatatlannak tartotta.
Ugyanakkor a Republika Srpska pozitív lépést tett az entitási vétó eltávolításával az Állami Segítségnyújtási és Versenyhivatali Tanácsban Bosznia és Hercegovinában.
A másik oldalon a Bosznia és Hercegovina Föderáció problémákkal küzd a kantonális szinten. Az SDA-ból származó kantonális kormányfőkkel nem sikerült megállapodni a Nyugat-Balkán Növekedési Tervéből származó források használatának enyhítéséről, ami meghiúsította a Reform Agenda összehangolására tett próbálkozások sikerét, mivel az SDA-ból származó kantonális kormányfők ellenzik az ezekhez a forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek enyhítését.
Bár 2024-ben fontos lépések történtek az európai integráció felé, Bosznia és Hercegovina komoly kihívásokkal néz szembe. A siker kulcsa a politikai stabilitás és a hazai vezetők hajlandósága a szükséges reformok végrehajtására. Az Európai Unió továbbra is készen áll támogatást nyújtani, de Bosznia és Hercegovina európai útjának jövője elsősorban az ország belső változásra való felkészültségén múlik. (1.1.)