Róma (ANSA) – A nyugati vita már a háború utáni időszakra kezd fókuszálni, miközben egyre inkább formálódik a békefenntartó csapatok küldésének ötlete egy esetleges tűzszünet kezelésére (vagy elősegítésére). Egy ötlet, amely óvatosságot és megkülönböztetést hoz magával az országok és maguk a nemzeti többségek között, beleértve Olaszországot is.
Az, hogy az ukrajnai csapatküldés lehetősége az európai külügyminisztériumok asztalán van, már régóta világos. Az első, aki nem zárta ki a katonák telepítését, februárban a francia elnök, Emmanuel Macron volt, minden főbb partner elhatárolódást váltva ki a katonai részvétel következményei miatt a NATO országok folyamatban lévő inváziójába a terepen.
Egy további árnyalatot fejezett ki múlt hétfőn Volodymyr Zelenszkij, 48 órával az Elysée vezetőjével és Donald Trumppal tartott háromoldalú találkozó után, javasolva, hogy dolgozzanak Macron álláspontján, miszerint „néhány állam csapata legyen az ukrán területen, hogy garantálják biztonságunkat, amíg Kiev nem tartozik (még) a NATO-hoz”.
Most viszont egy nemzetközi katonai erőről beszélnek, hogy figyelemmel kísérje a létrejött békét, egy már Moszkvával tárgyalt tűzszünetet. A beszéd azonban nem jelenti a döntést, ahogy azt a lengyel miniszterelnök, Donald Tusk világosan kiemelte, amikor Macront Varsóban fogadta, megerősítve, hogy a találkozón az ukrajnai békefenntartásról tárgyaltak. De „bármilyen döntést a lengyel akciókról Varsóban és csak Varsóban fognak hozni. És jelenleg nem tervezzük ilyen típusú akciókat”.
A védelmi miniszter, Guido Crosetto kifejezte „a reményt, hogy minél hamarabb a békéről és a békefenntartásról beszélhessünk Ukrajnában”, és hangsúlyozta annak „készségét, hogy ezt a szerepet betöltsem, amelyben mindig is kitűntünk, mint nemzet”. De ahhoz, hogy megőrizzük a békét, először el kell érnünk, és biztosítanunk kell, hogy „igazságos” legyen, kommentálta kicsit később Antonio Tajani. „Korai még bármilyen a másnap kezdeményezéséről beszélni”, vélte a külügyminiszter.
„Az állam- és kormányfők fognak mérlegelni, de egyelőre nézzük, mi történik, hogy és mikor zárul le a háború”, hangsúlyozta a diplomácia vezetője, észrevéve a többség környezetében, hogy ezt az álláspontot Giorgia Melonival is egyeztette volna (december 12.).