Csehország bemutatott egy tervet Ukrajna és Moldova EU belső piacára történő integrációjára

Brüsszel – A Cseh Köztársaság ma Brüsszelben bemutatta az Ukrajna és Moldova fokozatos integrációjának tervét az Európai Unió belső piacába. A cseh európai ügyekért felelős miniszter, Martin Dvořák elmondása szerint a terv konkrét javaslatokat tartalmaz, amelyek főként az energetikai, távközlési, környezetvédelmi és mezőgazdasági együttműködés elmélyítésére összpontosítanak. A csehek eddig kilenc másik uniós ország támogatását sikerült megszerezniük.

„Bemutattam a cseh kezdeményezést, amely a Moldova és Ukrajna belső piacra történő gyorsabb integrációját kívánja elősegíteni. Úgy véljük, hogy ez egy fontos lépés, amely felgyorsíthatja az egész folyamatot” – mondta Dvořák. Elmondása szerint a terv mindkét fél számára előnyös, azaz „mind az aspiráló országok számára, amelyek könnyebben hozzáférhetnek piacainkhoz, mind pedig számunkra, mert egy újabb piaci szegmens válik szabadon hozzáférhetővé”. A Cseh Köztársaságot eddig támogatja Észtország, Finnország, Németország, Írország, Lettország, Románia, Szlovénia, Svédország és Dánia.

A cseh miniszter szerint az integráció felgyorsítása „műszaki segítségnyújtásunkban, szorosabb együttműködésben, munkacsoportok és kapcsolatrendszer kialakításában” rejlik. „Mindkét ország készen áll arra, hogy folytassa a munkát az uniós normák közelítése és megvalósítása terén, azzal a céllal, hogy többek között elmélyítse integrációját az Európai Unióba” – áll a nem papírnak nevezett, a további vitákhoz készült nem hivatalos dokumentumban, amely a ČTK rendelkezésére áll. A szabadkereskedelmi megállapodások révén történő további gazdasági integráció jelentősen támogatná Moldovát és Ukrajnát „az orosz káros befolyással szembeni ellenállásban” – teszi hozzá a dokumentum. Csehország szerint mindkét ország kézzelfogható jutalmat kapna, és nagyobb motivációt szerezne a reformok további végrehajtására.

A belga elnökség alatt, 2024 első felében hivatalosan megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával és Moldovával. Ezt követően megkezdődött az úgynevezett előértékelés, vagyis az Európai Bizottság (EB) és az adott tagjelölt ország között zajló folyamat, amelynek során megvizsgálják a nemzeti jogszabályokat, és azonosítják azokat a területeket, ahol a nemzeti jogszabályokat az uniós, úgynevezett acquis-hez kell igazítani. Az előértékelés szükséges előfeltétele a klaszterek megnyitásának, amelyek mindig több csatlakozási fejezetet foglalnak magukban. Lehetséges, hogy ez az előértékelés a lengyel elnökség alatt fejeződik be, ami ebben a félévben van. (Január 28.)