„`html
„A mai geopolitikai világban egyértelművé kell tennünk, hogy mi vagyunk az egyetlen valódi partner, amelyet a Nyugat-Balkánnak van, és hogy az Európai Unióhoz való csatlakozási törekvéseik valósak”, jelentette ki De Croo.
Oroszország 2022-es ukrajnai katonai inváziója óta az európai bővítési politika a Nyugat-Balkán felé új lendületet kapott. „Mindannyian úgy gondoljuk, hogy a bővítés a legenyhébb geopolitikai beruházás a békébe, a biztonságba és a jólétbe”, erősítette meg Antonio Costa, az Európai Tanács új elnöke.
Ellentétben elődjével, Charles Michellel, aki 2030-as dátumot javasolt, Costa nem javasol konkrét bővítési dátumot. De Croo is hangsúlyozta, hogy az EU-hoz való csatlakozásnak minden tagjelölt ország érdemein és konkrét reformjain kell alapulnia. „Nem vagyok rajongója” a 2004-es nagy bummnak, amikor tíz ország egyszerre csatlakozott.
A csúcstalálkozón a nyugat-balkáni országok kifejezték frusztrációjukat a bővítési folyamat lassúsága miatt, mondta el Costa a rendezvény után. Az EU a régiónak tagságot kínál, hogy ellensúlyozza Oroszország és Kína gazdasági és geopolitikai befolyását, de csak apránként történik meg konkrét előrelépés. Costa hangsúlyozta azonban, hogy Montenegró és Albánia „jelentős előrelépést ért el az elmúlt évben”.
„2028-ban a 28. tagállammá akarunk válni. Ez ambiciózus, de megvalósítható”, jelentette ki Jakov Milatovic, Montenegró elnöke. Az elnök szerint ez „erős és világos jelet küldene mindenki másnak, hogy a bővítési folyamat még mindig él, és a reformok megtérülnek”.
„`