Have the article read by OpenAI (Beta). Please note that AI translations may take some time to process.Bukarest – A Vâlcea megyei hagyományos termelők, kézművesek és iparosok szövetsége kezdeményezte a vâlceai kolbászkülönlegesség („Cârnaţi din topor din Vâlcea”) uniós oltalom alatt álló földrajzi jelzésű (OFJ) termékként történő nyilvántartásba vételét, és március 12-én benyújtotta a mezőgazdasági minisztériumhoz a szükséges dokumentációt.
Benyújtásukat követően elkezdődik az iktatott dokumentáció megfelelőségértékelési eljárása. A dokumentumokat a minisztérium közvitára bocsátja, és 60 nap elteltével a vâlceai kolbászkülönlegesség automatikusan nemzeti oltalom alatt álló termékké válik. Ekkor kérvényezi Románia az Európai Bizottságnál a kolbászkülönlegesség uniós oltalom alatt álló földrajzi jelzésű termékként történő nyilvántartásba vételét. A Bizottság elemzi, majd 90 napos közvitára bocsátja a kérést, majd a termék bekerül az EU földrajzi jelzéseinek nyilvántartásába (eAmbrosia), és ezt közlik az Európai Uniós Hivatalos Lapjában – részletezte az eljárást az AGERPRES-nek Ionuţ Diaconeasa mezőgazdasági minisztériumi tanácsos.
A vâlceai kolbászkülönlegesség százéves recept szerint készül, Vâlcea megye hét települését magában foglaló, behatárolt földrajzi területről származó nyersanyagokból és alapanyagokból.
A kolbászkülönlegesség román elnevezése szó szerinti fordításban „baltával készített vâlceai kolbász”. Arról, hogy mitől különleges ez a termék és honnan származik az elnevezése, Florin-Felix Gigîrtu, a Vâlcea megyei szervezet elnöke nyilatkozott az AGERPRES-nek.
„A sertéshús elkészítésének régi hagyományai vannak a térségünkben, és a hagyományos termék előállítása sok kézügyességet és tudást igényel, mivel nagy része kézzel történik. A baltával készített kolbászhoz nagyon fontos a megfelelő hús kiválasztása és baltával történő aprítása. A fejsze, a szekerce és a bárd a háztartásokban gyakran használt szerszámok voltak /…/ A lényeg, hogy ha másképp vagy más eszközzel aprítjuk a húst, az megváltoztatja az ízét” – részletezte Florin-Felix Gigîrtu.
Kiemelte, hogy a termék további sajátossága a kolbász elkészítéséhez használt só, amely kizárólag az Ocnele Mari-i sóbányából származik, a hideg- és melegfüstölése pedig kizárólag bükkfával történik.
Közölte azt is, hogy a jövőben a szövetség kezdeményezni készül a „bádogkannában füstölt vâlceai hús” uniós szintű levédését is.
***
Nemzeti oltalom alatt jelenleg 765 hagyományos termék áll Romániában. A legtöbb hús és húskészítmény (309), tej és tejtermék (140), zöldség és gyümölcs (124), kenyér, pékáru és cukrászati termék (120), hal (30), de akadnak italok is (35).
Uniós oltalom alatt 13 romániai termék áll, közülük 11 kapta meg az oltalom alatt álló földrajzi jelzést (OFJ): a topoloveni-i szilvaíz, a szebeni szalámi, a barcasági füstölt busa, a dunai füstölt hering, a szebeni telemea, a pleşcoi-i kolbász, a szövéni sajt, a tulceai csukaikra-saláta, a dobrudzsai rétes, a pécskai kenyér, a tordai sóbányában érlelt hústermékek. Egy termék, az ibăneşti-i telemea, oltalom alatt álló eredetmegjelölést (OEM) kapott, a hagyományos pontyikra-saláta pedig hagyományos különleges terméknek (HKT) minősül. (03.17.2024)
A kiadvány tartalmáért az Agerpres felel.