go to the original language article
„`html
EU-szerte/Brüsszel – Amióta 2023 végén elismerték Grúzia EU-tagjelölti státuszát, az ország jelentős visszalépéseket tett. Így ítéli meg az Európai Bizottság a szerdán Brüsszelben közzétett bővítési jelentésében. A tbiliszi kormányt többek között arra szólítják fel, hogy vonják vissza két vitatott törvényt. Moldovával és Ukrajnával kapcsolatban a Bizottság reméli, hogy 2025-ben elkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat.
„Az EU továbbra is elkötelezett amellett, hogy mélyítse a partnerséget Grúziával, ahogyan azt a grúz lakosság túlnyomó többsége kívánja” – áll a jelentésben. „Ha Grúzia nem fordít hátat a jelenlegi eljárásának, amely veszélyezteti útját az EU-ba, és nem mutat kézzelfogható erőfeszítéseket a nyitott kérdések megoldására és a fontos reformok végrehajtására, a Bizottság nem lesz képes ajánlani a tárgyalások megkezdését Grúziával.”
Szerbiával kapcsolatban a Bizottság megismétli álláspontját, miszerint az ország teljesíti a feltételeket a harmadik tárgyalási fejezet megnyitásához. Eddig azonban ezt a lépést még nem tették meg az EU-tagállamok, amelyeknek ebben a kérdésben egyhangú döntést kell hozniuk. A brüsszeli hatóság a haladást elismerve kritizálja, hogy Szerbia különösen Oroszország tekintetében még mindig nem egyezik az EU álláspontjával. A Bosznia-Hercegovinával kapcsolatban a Bizottság a hiányzó lépések ellenére nagyrészt dicsérő hangon szólal meg, mielőtt elfogadható lenne a tárgyalási keret (a tárgyalások előfeltétele).
„Európa a Nyugat-Balkán nélkül nem teljes, és fennáll annak kockázata, hogy más hatások, mint például Oroszországból vagy Kínából, felerősödnek és visszaszorítják a demokráciát és az európai értékeket a közvetlen szomszédságunkban” – jelentette ki az ÖVP delegációvezetője az EU Parlamentben, Reinhold Lopatka, a ma közzétett bővítési csomagról.
„A bővítés összhangban van az EU célkitűzéseivel, amelyek elősegítik a demokráciát, stabilitást és jólétet Európában, ami mind az EU, mind a jelölt országok javát szolgálja” – mondta az SPÖ delegációvezetője, Andreas Schieder egy közleményben. „Az EU-tagság kilátása és az ahhoz tartozó kritériumok teljesítése bátorítja a jelölt országokat, hogy részben szükséges reformokat hajtsanak végre a jogállamiság és az emberi jogok előmozdítása érdekében.” (2024.10.30.)
„`