go to the original language article
Az Európai Bizottság tegnap, kedden javasolta az illegális migránsok visszaküldésére szolgáló közös európai rendszer létrehozását az EU-n belül gyorsabb, egyszerűbb és hatékonyabb eljárásokkal.
Az új visszatérítési jogi keret, amelyet az Európai Tanács 2024 októberében kért, a 2024 májusában elfogadott és 2026 közepén hatályba lépő Migrációs és Menekültügyi Paktum kiegészítéséhez szükséges kulcselem, amely átfogó megközelítést határoz meg a migrációval kapcsolatban, valamint gyorsabb és hatékonyabb menedékkérelmi eljárásokat ígér.
Az EU-ban a visszatérési arány jelenleg mindössze 20%. „Csak minden ötödik ember hagyja el az EU-t, és ez elfogadhatatlan. Társadalmaink ezt nem fogják tolerálni” – hangsúlyozta Magnus Brunner belügyekért és migrációért felelős biztos, aki a Bizottság jogalkotási javaslatát „mérföldkőnek” minősítette. „Rendbe tesszük az európai házunkat” – biztosította M. Brunner, hozzátéve: „Az új európai visszatérítési rendszerrel biztosítjuk, hogy azok a személyek, akiknek nincs joguk az EU-ban maradni, valóban visszatérjenek. Ez jelentősen növeli a bizalmat a közös európai menekültügyi és migrációs rendszerünkben.”
Ahhoz, hogy hatályba lépjen, a Bizottság javaslatát az Európai Parlamentnek és az EU tagállamainak jóvá kell hagyniuk. Brunner biztos reményét fejezte ki, hogy „a lehető leghamarabb” jóváhagyják, bár ez politikailag és jogilag rendkívül érzékeny téma, amely megosztja a tagállamokat.
A Bizottság szerint az új szabályok megadják a tagállamoknak azokat az eszközöket, amelyek révén a visszatérések hatékonyabbá válnak, teljes mértékben tiszteletben tartva az alapvető jogokat.
Az új közös szabályok tartalmazzák:
– Európai rendszer rendelet formájában, amely közös eljárásokat tartalmaz a visszatérítési határozatok kiadására, és egy európai visszatérítési mandátum meghatározására, amelyet a tagállamok bocsátanak ki. A ma érvényben lévő 27 különböző rendszer az Unió szintjén széttagoltságot jelent, jegyzi meg a Bizottság.
A visszatérítési határozatok kölcsönös elismerésének köszönhetően egy tagállam közvetlenül elismerheti és végrehajthatja egy másik tagállam által hozott visszatérítési határozatot anélkül, hogy új eljárást kellene indítania. 2027. július 1-jéig, azaz a migrációs és menekültügyi paktum hatályba lépése után egy évvel, a Bizottság felülvizsgálja, hogy a tagállamok létrehoztak-e megfelelő intézkedéseket az európai visszatérítési mandátumok hatékony végrehajtására, és végrehajtási határozatot ad ki, amely kötelezővé teszi egy másik tagállam által kibocsátott visszatérítési határozat elismerését és végrehajtását.
– Egyértelmű szabályok a kényszervisszaküldésről és az önkéntes visszatérés ösztönzéséről: A kényszervisszaküldések kötelezőek lesznek, ha egy az EU-ban illegálisan tartózkodó személy nem működik együtt, más tagállamba menekül, nem hagyja el az EU-t a megadott önkéntes távozási határidőn belül, vagy veszélyt jelent a biztonságra. Ez a megközelítés ösztönzi az önkéntes visszatérést a megadott EU távozási határidőkön belül.
– Szigorúbb kötelezettségek a visszatérőkkel szemben, amelyeket egyértelmű biztosítékok ellenpontoznak: Egyértelmű kötelezettségek az együttműködésre a nemzeti hatóságokkal a visszatérítési eljárás teljes időtartama alatt. Ezeket az intézkedéseket egyértelmű következmények egészítik ki a nem együttműködés esetén, például a segélyek csökkentése vagy megvonása, vagy utazási dokumentumok lefoglalása. Ugyanakkor az együttműködési ösztönzők is megerősödnek, beleértve az önkéntes visszatérés támogatását.
– Erős biztosítékok a visszatérítési folyamat teljes időtartama alatt: Minden, a visszatérítésekkel kapcsolatos intézkedésnek teljes mértékben tiszteletben kell tartania az alapvető és nemzetközi emberi jogi normákat. Ezt egyértelmű eljárások biztosítják, mint például a fellebbezési jog, a sérülékeny személyek támogatása, a kiskorúak és családok erős biztosítékai, valamint a non-refoulement elvének betartása.
– Szigorúbb szabályok a visszaélések korlátozására és a menekülés kezelésére: A tagállamok megerősített szabályokkal rendelkeznek a visszatérők azonosítására, mint például a pénzügyi biztosíték kérésének lehetősége, a rendszeres jelentéstétel, vagy annak kötelezettsége, hogy a visszatérők a nemzeti hatóságok által kijelölt helyen tartózkodjanak. Az új szabályok egyértelmű feltételeket határoznak meg a fogva tartásra, ha fennáll a menekülés kockázata, és alternatív megoldásokat kínálnak a fogva tartás helyett. A fogva tartás legfeljebb 24 hónapig tarthat, a jelenlegi 18 hónapos korlátozás helyett. Emellett a visszatérítési határozatok felfüggesztő hatálya nem lesz többé automatikus, kivéve, ha van non-refoulement probléma.
– Speciális szabályok a biztonságra veszélyt jelentő személyek számára: A tagállamoknak időben fel kell mérniük, hogy egy személy veszélyt jelent-e a biztonságra. Amint azonosítják őket, ezen személyek szigorú szabályok alá esnek, például kötelező kényszervisszaküldés, hosszabb belépési tilalom, és külön fogvatartási helyek. A fogva tartás meghosszabbítható a szokásos 24 hónapos időtartamon túl, bírói végzéssel.
– Újrafogadás visszatérítési folyamat részeként: A visszatérítési határozat és a harmadik országba történő visszatérés közötti szakadék áthidalása érdekében az új szabályok közös eljárást vezetnek be annak biztosítására, hogy a visszatérítési határozat szisztematikusan újrafogadási kérelemmel követhető. Ezenkívül lehetővé teszik adatok harmadik országoknak történő továbbítását újrafogadás céljából.
– Visszatérítési központok: A tagállamok innovatív megoldások iránti igényei a migráció kezelésében. Ez a javaslat jogi eszközt hoz létre az EU-ban illegálisan tartózkodó és végleges visszatérítési határozatot kapott személyeknek egy harmadik országba történő visszajuttatására, amelyet bilaterálisan vagy uniós szinten kötöttek meg. Ez a megállapodás vagy rendelkezés harmadik országgal köthető, amely tiszteletben tartja a nemzetközi normákat és az emberi jogi elveket a nemzetközi jog szerint, beleértve a non-refoulement elvét. A kiskorúakkal élő családok és a kísérő nélküli kiskorúak kizártak, és ezeknek a megállapodásoknak vagy rendelkezéseknek az alkalmazását monitorozni kell. (2025.13.3.)