en flag go to the original language article
This article has been translated by Artificial Intelligence (AI). The news agency is not responsible for the content of the translated article. The original was published by dpa.

„`html

Brüsszel (dpa) – Az Európai Unió vezetői szerdán vendégül látják a nyugat-balkáni országok vezetőit Brüsszelben, hogy tárgyaljanak a kapcsolatok elmélyítéséről a régió iránti befolyásért folytatott verseny közepette.

Hat nyugat-balkáni ország – Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia – mind az EU-hoz való csatlakozásra törekszik, és évek óta várnak rá.

Az, hogy mikor és hogy egyáltalán tagokká válnak-e, továbbra is kérdéses, mivel a 27 országot számláló EU nem mutat hajlandóságot a gyors csatlakozások elfogadására, és a szükséges reformok csak nemrégiben nyertek lendületet néhány országban.

Ez annak ellenére van így, hogy az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió és Kína növekvő geopolitikai ambíciói újabb lendületet adtak az EU bővítési folyamatának, amely az új tagok felvételének eljárása a 27 országot számláló blokkhoz.

Brüsszel az EU-tagságot sárgarépának kívánja használni, hogy versenyezzen Oroszországgal és Kínával a gazdasági és geopolitikai befolyásért, és megpróbálta feléleszteni a bővítést. Az előrelépések azonban fokozatosak és lassúak voltak.

Különösen az EU szeretné, ha a nyugat-balkáni országok igazodnának a blokk külpolitikai céljaihoz, különösen Ukrajna támogatásában és a Nyugat Oroszországgal szembeni szankcióinak támogatásában.

Szerbia – amely erős történelmi kötelékekkel rendelkezik Moszkvával, annak ellenére hogy elítéli Ukrajna lerohanását – nem hajlandó nyugati szankciókat bevezetni a Kremllel szemben. Belgrád sok orosz gázt is importál.

A kínai befektetések szintén jelentős tényezőt jelentenek a régióban, mivel Peking az Egyesült Államokkal és az EU-val együtt verseng a stratégiai kapcsolatokért a globális geopolitikai zűrzavar közepette. (December 18.)

„`